Az összeg nem csak nagysága miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert novemberig alig 1,2 millió forintot zároltak. Noha a hír nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki, a befagyasztott összegről beszámolt a Reuters, az ukrán média vagy éppen az orosz állami RT is, a kormányzat továbbra sem válaszol kérdéseinkre. Így azt sem tudni, mikor, kinek a döntése alapján és milyen vagyonelemeket foglaltak le. A Népszava megkereste pénteken Oroszország budapesti nagykövetségét is, ám kérdéseinkre ott sem reagáltak.
Európában másutt nem ilyen szemérmesek a kormányzatok, sőt, általában maguk a hatóságok tették közzé a zárolások hírét. A német hatóságok figyelmét nem kerülte el például egy, a hamburgi hajógyárban lévő, 600 millió dollárt érő, 156 méteres luxusjacht, amely a Putyin-közeli orosz milliárdos Aliser Uszmanové. A müncheni ügyészség júniusban arról tájékoztatta a sajtót, hogy többek között az orosz Duma egyik szankciók alá eső képviselőjének lakását és bankszámláját foglalták le. Az olasz hatóságok szinte kezdettől névvel együtt közlik, hogy kitől, mit foglaltak le. Így az olasz miniszterelnöki hivatal már tavasszal jelentette, hogy zár alá vették Andrej Melnyicsenko szénmilliárdos, Alekszej Mordasov acélbáró és Gennagyij Timcsenko oligarcha szuperjachtjait , ahogy a szélsőséges háborús propagandista Vlagyimir Szolovjov, vagy Oleg Szavcsenko toszkánai luxusvilláit is.
Magyarország 350 milliárd forintnyi orosz vagyont zárolt eddig – erről tett jelentést november végén az Orbán-kormány BrüsszelbenA lapunk által látott legutolsó brüsszeli összesítés szerint Olaszországban 2,3 milliárd, Németországban 2,2 milliárd, Ausztriában majdnem 1,8 milliárd eurónyi, a szankciós listára került orosz magánszemélyek itteni vagyonát képező értékre tették rá a kezüket a hatóságok. Az EU igazságügyi biztosa, Didier Reynders még októberben jelentette be, hogy az Unióban addig 17 milliárd euró – mintegy 7000 milliárd forint – orosz vagyon került zár alá a szankciók következtében.
