költségvetés;államháztartási hiány;államadósság;rendeleti kormányzás;rendeleti költségvetés;

Az Orbán-kormány már most 850 milliárddal nagyobb hiányt tervez, mint amit a költségvetési törvény engedélyezne

Az államháztartás pénzfogalmi 2023-as hiánycélját a kabinet 3200 milliárd forintra emelte meg. Továbbra sincs érvényes 2023-a költségvetése az országnak.

A parlament július közepén fogadta el a jövő évi költségvetés tervezetét, és már akkor lehetett látni, hogy a kormány illuzórikus büdzsét készített: a kormány akkor 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 5,2 százalékos inflációval és 2352 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal számolt, ez utóbbi a GDP 3,5 százalékának felel meg. A kabinet az utóbbi hetekben jelentette be, hogy egy teljesen új költségvetést készít, ám azt nem terjeszti a parlament elé, hanem rendeleti úton módosítja. (Egy jogállamban elképzelhetetlen, hogy egy törvényt a kormány rendelettel felülírhasson, ám Magyarországon a ukrajnai háború miatt elrendelt különleges jogrend ezt mégis lehetővé teszi.)

Bár már csak alig tíz nap van hátra az évből, a magyar kormánynak mind a mai napig nincs használható költségvetési terve 2023-ra. Utoljára ilyen 1991-ben fordult elő, amikor is 1992-es költségvetést a parlament az év utolsó napján december 31-én fogadta el, és rekordgyorsasággal ki is hirdették azt a Magyra Közlönyben. Egy darabig nem is lesz még érvényes költségvetése az országnak, ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a rendeleti költségvetés az „év végéig megjelenik" a Magyar Közlönyben – tudósított az eseményről a Portfolio.hu. (Lapunk továbbra sem kapott meghívót az PM sajtótájékoztatójára.) A miniszter szerint a kormány szerdán, az év utolsó ülésén tárgyal a rendeleti költségvetésről.

A jövő évi költségvetés kereteiről továbbra keveset tudunk: Varga Mihály most újfent elmondta, hogy a kormány 2023-ra 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 15 százalékos inflációval számol. A miniszter azt sem tudta megmondani, hogy milyen mértékben csökkenti lakástámogatási programokat (otthonfelújítási támogatás, csok stb), erről is csak később születik döntés. A kormány arra számít,

hogy januártól érkeznek uniós támogatások, ha más nem is, de az gazdáknak járó agrártámogatások igen, amelyek ugyan nem jelentenek bevételt a költségvetésnek, de a forintnak és a fizetési mérlegnek támogatást adhatnak a beáramló eurómilliók.

A miniszter azt is megerősítette, hogy továbbra is tartják a 3,5 százalékos GDP arányos hiánycélt, ám ez a brutális infláció miatt a pénzfogalmi hiány erőteljes növelését is jelenti. (Az infláció növeli a GDP értékét, ezért ugyanakkora GDP-arányos hiányhoz jóval magasabb nominális hiány rendelhető.) Kurali Zoltán az Államadósság Kezelő Központ igazgatója árulta el, hogy

a kormány jövőre az eredetileg tervezett 2352 milliárd forinttal szemben 3200 milliárdos pénzforgalmi hiánnyal számol, vagyis a kormány 850 milliárddal nagyobb hiányt tervez már most, mint amit a költségvetési törvény engedélyezne.

Az államadódáság ennél kissé nagyobb mértékben, 3400 milliárd forinttal nőhet, ekkora nettó kötvénykibocsátásra készül az ÁKK 2023-ban  – mondta Kurali a Portfolio.hu tudósítása szerint. Az év elején a kormány egy nagyobb devizakötvény-kibocsátást is tervez, ami elérheti a 4 milliárd dollárt (1500 milliárd forintot), de az államadósság finanszírozásban jelentős részben támaszkodnak a lakosság kötvényvásárlásira is.