MNB;infláció;élelmiszerárak;ársapka;

2022-12-22 19:00:00

„Hiába nyúlt bele a kormány csak egy ponton a piaci folyamatokba, az dominóhatást váltott ki” - Még nagyobb élelmiszer-drágulás jön 2023-ban

Az élelmiszerek ára az idén éves átlagban mintegy 29 százalékkal emelkedik, és jövőre még tovább gyorsul a drágulás.

Jelentősen emelte jövő évi inflációs előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank (MNB): az idei 14,6 százalékos éves drágulás után jövőre 15 és19,5 százalék közé várja pénzromlás ütemét.  Az előrejelzési sáv közepe, vagyis a jegybank pontszerű inflációs előrejelzése 17,2 százalék - derül ki a most megjelent Inflációs jelentésből. Novemberben az árak már 22,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, decemberre ez 26-27 százalékra nőhet a jegybank szerint, nem utolsósorban az üzemanyagok hatósági árának megszüntetése miatt ugrásszerűen emelkedő tarifák miatt. A következő hónapokban is ezen a szinten marad a havi árindex, majd lassú, az év közepétől viszont meredekebb esése várható.

– mondta az inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón Balatoni András, a MNB előrejelzési igazgatója.

Magyarországon a leggyorsabb az élelmiszerek drágulása egész Európában, ráadásul magyar fogyasztói kosárban az európai átlagnál nagyobb súllyal szerepelnek az élelmezési cikkek, és ez az egyik oka a magas magyar inflációnak – mutatott rá Balatoni. A KSH adatai szerint novemberben az élelmiszerek átlagosan 44 százalékkal kerültek többe, mint 2021 novemberében. Az idei év egészére az MNB 28,8 százalékos élelmiszer-inflációt vár. Azonban 2023-ra ugyanez a szám már 29,7 százalék. (Az Inflációs jelentésben  az MNB szerencsétlen sajtóhibát vétett: az először kiadott anyagban 42 százalékos drágulást jeleztek 2023-ra, ám ezt utólag módosították, akárcsak az ipari termékek árváltozását, ahol éppen alábecsülték a várható áremelkedést.) 

Az MNB elemzői górcső alá vették az európia összehasonlításban is vezető magas élelmiszer-drágulás okait, ami különösen fontos annak fényébe, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a keddi kormányinfón arról beszélt, hogy az ársapkák és más kormányzati intézkedések nem emelték az inflációt.

Az MNB elemzői a miniszterelnökkel szemben arra jutottak, hogy az élelmiszeripar egy munkaerő-igényes szektor, emiatt a bérköltségek emelkedése kiemelten sújtotta. Az import élelmiszerárakba rendkívül gyorsan beépültek a forintgyengülés hatásai, amely tovább emelte az árakat. A kormányzati különadók miatti drágítások további 1 százalékkal emelik az decemberi inflációt, ám a következő hónapokban a adóemelések inflációnövelő hatása két százalékra nő – többek között ezért fog az infláció magas értéken tetőzni. A magyar élelmiszeripar az EU egyik legkevésbé hatékony ágazata – ez is oka a magas inflációnak. Az árstopok, vagyis az élelmiszerek hatósági árai jelentős zavart okoztak a piaci folyamatokban – mondta Balatoni András. Az MNB igazgatója példaként említette, hogy a 2,8 százalékos UHT tej hatósági árassá tétele jelentősen megnövelte a keresletet ezen termék iránt, amely például tejzsírhiányhoz vezetett. Ez utóbbi az oka a tejtermékek, sajtok kiemelkedő drágulásnak, vagyis

A jegybank számításai szerint az ársapkák a helyettesítő termékeknél (mint kristálycukor – porcukor, étolaj – zsír) indítottak el extra áremeléseket. A rossz hír az, hogy ha egyszer a kormány el is törli az ársapkákat, illúzió lenne arra számítani, hogy ezen helyettesítő termékek árai csökkenni fognak, ez az 3-3,7 százalékos inflációs többlet, amit ársapkák okoznak.

Összességében a jegybank inflációs jelentése megpróbál pozitív képet festeni, hiszen a 2023 január-februári inflációs csúcs után megindul a dezinfláció. Számos folyamat támogatja ezt; Balatoni elsőként említette a dekonjunktúrát, azaz mind idehaza, mind az unióban jelentősen lelassul a gazdaság növekedése. A lakossági fogyasztás visszaesik a reálbércsökkenés miatt, és ez is hűti az inflációt. Az MNB azzal számol, hogy jövőre egy százalékkal nőhet a GDP (az előrejelzésük 0,5-1,5 százalék között szór). A világpiaci energiaárak csökkenek, a globális élelmiszerárak pedig nyolc hónapja folyamatosan lejtmenetben vannak, világgazdaságban egyre több az olyan gazdaság ahol már fordult az infláció. Ezek a hatások a magyar gazdaságba is begyűrűznek, így

– mondta Balatoni András.