Elhibázott a Fidesz-kormány népesedéspolitikája, a magyar nők többsége nem akar pénzért szülni

Teljesen hibás a kabinet népesedéspolitikája, amely zászlajára tűzte, hogy „családbarát”, de csak egy nagyon szűk körnek a „barátja”, csak azokra koncentrál, akik nincsenek rászorulva a segítségre – mondja Katona Tamás, a KSH volt elnöke a születésszámok napokban közzétett lesújtó adatai után.

– A társadalom másképp működik, mint ahogy azt a kormány kitalálta. A globális trendekbe nem lehet erőszakkal belenyúlni, a legjobb szándékok ellenére sem fog világra jönni több baba. Erről beszélt lapunknak két szakember azután, hogy kiderült, a kormányzati erőfeszítések ellenére a születések száma az elmúlt egy évben 5,2 százalékkal csökkent: 88.118 gyermek jött világra 2021 decembere és idén november között, ami 4794-gyel kevesebb a megelőző tizenkét havinál.

A Központi Statisztikai Hivatal napokban közölt adatai szerint a novemberi adatok ennél is lesújtóbbak:

Mindez azzal együtt különösen aggasztó, hogy a Fidesz-kormányok sokéves propagandája a gyerekszületések számának növelését helyezte a fókuszba.

A termékenységi arányszám – ez azt mutatja, hogy egy nő élete során hány gyermeknek ad életet – szintén lefelé tart. A KSH számai szerint a tavaly ilyenkori 1,58-ról 1,52-re esett vissza. Pedig Orbán Viktor 2017-ben itt is kijelölte az irányt, amikor célként tűzte ki, hogy 2030-ra ez az adat 2,1-re emelkedjen. – A magyar családok "csodálatos, biztató" jövő előtt állnak, hála az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek – mondta abban az évben Tusnádfürdőn az akkori családügyi államtitkár, Novák Katalin. Úgy fogalmazott: a magyar családügyi helyzet jövője biztató, ellentétben Európáéval, amely Novák szerint megbukott.

– A születések száma valóban csökken, ez azonban önmagában nem sokat mutat. Megváltozott a korösszetétel, és nem tudjuk például, hány százezer fiatal van külföldön. Ezzel láthatóan nem számolt a KSH – fogalmazott a Népszavának Katona Tamás statisztikus professzor, a KSH volt elnöke. „Amikor látták, hogy idén elkezdett csökkenni a születésszám, a hivatal megváltoztatta a számítási módszert: a bázis nem az előző év azonos időszaka lett, hanem az eltelt 12 hónapot viszonyította az azt megelőző 12 hónaphoz. Ezzel javult egy kicsit a statisztika, és a szokásos adatokat csak a választás után merték közzétenni” – avat be a részletekbe Katona Tamás.

Úgy látja, teljesen hibás a Fidesz-kormány népesedéspolitikája, amely a zászlajára tűzte, hogy „családbarát”, de csak egy nagyon szűk körnek a „barátja”. Katona Tamás kifejtette: a Fidesz arra a körre koncentrál, amely nincs rászorulva a segítségre, azaz a közepesnél jobb jövedelemmel rendelkezőkre, a felső-középosztályra.

Olyan helyzetet kell teremteni, hogy az édesanyának ne kelljen választani a karrier és a gyermekvállalás között. Minél szélesebb körben lehetővé kell tenni a részmunkaidős, vagy az otthoni foglalkoztatást, fejleszteni kell a gyermekintézmények számát és minőségét – tette hozzá.

A csökkenő születésszám a fejlett országokban általános, és feltehetőleg semmivel nem lehet megfordítani a tendenciát – erről már Mihályi Helga, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének mesteroktatója beszélt lapunknak. Azt, hogy egy társadalomban mennyi gyermek születik, három okra lehet visszavezetni: a demográfiai háttérre, a szociológiai helyzetre és a gazdasági feltételekre. Már múlt század 40-es éveitől voltak arra törekvések, hogy a trend megforduljon, ennek ellenére európai viszonylatban Magyarországon mindig alacsony volt a születésszám. Az 50-es évek abortusztilalmával 20 százalékkal ugyan meg lehetett növelni a születések számát, de a hatás csak pár évig tartott. A kiugrást 190 ezer körüli újszülöttel az 1975-ös év hozta, amikor a Ratkó-gyerekek maguk is szülők lettek. Attól kezdve visszafordíthatatlan csökkenés következett be. KRÁLIK EMESE

Elinflálja a kormány a családtámogatásokat

A minimálbér növelése miatt emelkedik januártól a gyermekgondozási díj, és a gyermekek otthongondozási díja is, de épp azok a családtámogatások nem változnak, amit sokan igénybe vesznek. A családi pótlék összege például 2008 óta nem növekedett, vagyis a kormány ismét a szegényeket hagyta az út szélén.

– Orbán Viktor 2010-ben egyik első beszédében a népességpolitikát és munkaalapú társadalmat hirdette meg, és azóta is erre fűzi fel a kormányzását.

Ha csak a gyermekgondozási díjat (gyed) nézzük, aminek feltétele, hogy a kérelmező két éven belül 365 napon át biztosított legyen, már világosan látszik, hogy ez egy nagyon körülhatárolt réteget, és egy magas státuszt feltételez. A valóság ezzel szemben az, hogy a munka világa ennél sokkal töredezettebb – fogalmazott lapunknak Gregor Anikó szociológus.

Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a napokban jelentette be, hogy a gyermekgondozási díj maximális összege bruttó 324 800 forintra, a diplomás gyed az alapképzésben résztvevő hallgatók esetén bruttó 162 400 forintra, míg a mesterképzésben részvevőknél bruttó 207 480 forintra emelkedik. Ezentúl a gyermekek otthongondozási díja (gyod) bruttó 232 ezer forint lesz.

Ám az összes felsorolt családtámogatás társadalombiztosítási jogviszonyhoz, vagy a diplomás gyed esetében hallgatói jogviszonyhoz kötött. Ez azt jelenti, hogy csak azok a támogatások emelkednek, amelyek munkaviszony- és keresetfüggők. Az alanyi, gyermek után járó támogatások ezúttal sem változtak. Ezek közül az egyik a családi pótlék, ami 2008 óta, azaz 14 éve egy gyermek után 12 200 forint, 2 gyermek után (gyermekenként) 13 300 forint, három vagy több gyermek után (gyermekenként) 16 000 forint. Amennyiben valaki egyedülállóként veszi igénybe a családi pótlékot, 1000-1500 forinttal magasabb összegre számíthat. A másik olyan családtámogatás, ami alanyi jogon jár a gyermek után, a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), melynek összege bruttó 28 500 forint, és ebből vonnak még 10 százalék nyugdíjjárulékot.

– mondja Gregor Anikó. Hozzátette: a gyed esetében a bruttó 324 800 forint jól hangzik, de ha azt nézzük, hogy a bruttó átlagkereset is meghaladja a havi 500 ezer forintot, akkor már nem annyira. Ráadásul ez a maximum, tehát alapvetően a magasabb státuszúak, gazdagabbak kaphatják ezt az összeget.

Gregor Anikó szerint mindez a társadalmi csoportok közti konfliktusokat is tovább élezi. A többségi társadalomban például él az a sztereotípia, hogy a romák megélhetési okból szülnek, de ha a kormány erőteljesen anyagi alapra helyezi a középosztály gyarapítását, az már nem tűnik nagy problémának. Ezt a kormányzati kommunikációban is igen népszerű „gyerekvállalás” kifejezés is erősíti, mert feltételezi, hogy a család így döntött. A valóságban azonban a gyerekek egyharmada nem tervezetten jön a világra, aminek az oka fakadhat szociális hátrányból, illetve a közoktatásból szinte teljesen hiányzó érdemi szexuális felvilágosításból is – tette hozzá.