Mindannyiunknak nagyon nehéz
ebben a jelenlegi helyzetben.
Nem kevés odafigyelésre, türelemre van szükség
ebben a jelenlegi helyzetben.
Elviselni a bizonytalanságot, a feszültséget
ebben a jelenlegi helyzetben.
Míg mindenki mással birkózik meg könnyebben
ebben a jelenlegi helyzetben.
Van, aki a körmét rágja, aki a falat üti
ebben a jelenlegi helyzetben.
Ez a jelenlegi helyzet pedig szép természetességgel újratermelődik
ebben a jelenlegi helyzetben.
Az áldozat is agresszor, ha onnan nézzük,
ebben a jelenlegi helyzetben.
Nehéz egyforma figyelmet fordítani minden szorongásra
ebben a jelenlegi helyzetben.
Problémáink bonyolultan egymásra rakódnak
ebben a jelenlegi helyzetben.
Megsokszorozódnak, másokéihoz tapadnak
ebben a jelenlegi helyzetben.
Van, aki csődöt jelent, felélve tartalékait
ebben a jelenlegi helyzetben.
Más hitelbe nyomorítja magát tovább
ebben a jelenlegi helyzetben.
Lehetetlen egyszer sem hibázni
ebben a jelenlegi helyzetben.
Ilyenkor véletlenszerűen arra tévedőkön csapódik a feszültség
ebben a jelenlegi helyzetben.
A kevés haszonélvező hátradől
ebben a jelenlegi helyzetben.
De hátukban mégis megfeszül egy odáig nem is sejtett izom
ebben a jelenlegi helyzetben.
Kalkulálnánk, mind, meddig tarthat
a jelenlegi helyzet.
De mindig tovább tart, nem egyenletesen,
hanem folyvást fokozódva, romolva.
Analitikusabb elmék, jelentős szakértők közelről vizsgálhatják hát
az emberi tűrőképesség „végső” határait.
Szemeik végtelenjelt bandzsítva kerekednek majd, hoppá.
És akkor most, ugyanúgy, mint mindig,
széttárhatjuk kezünket egy pillanatra, majd
észbe kapva inkább munkára fogjuk,
inkább létezünk tovább, iparkodva,
ebben a már nem is tudjuk, miben.
Ebben a jelenlegi helyzetben.
