Ahhoz képest, hogy elvileg átlagfogyasztásig maradt a rezsicsökkentés, a háztartások 60 százaléka fizet többet

Egy reprezentatív felmérés eredménye szerint a lakosságnak csak körülbelül harmadát nem érintette anyagilag a rezsicsökkentés csökkentése.

Különböző mértékben, de a hazai lakosság mintegy 60 százalékának emelkedett a rezsije a rezsicsökkentés szűkítését követően - derül ki GKI és a Masterplast közös, december 1. és 8. között végzett reprezentatív felméréséből, amelyről a hvg.hu számolt be.

A felmérés szerint a megkérdezettek körülbelül harmada nyilatkozott úgy, hogy nem érintették anyagilag a változások, 8 százalékuk pedig nem tudott, vagy nem akart válaszolni.

A lakóingatlanok jellege szerint csoportosítva a családi házakban élők kétharmada számolt be a rezsijük emelkedéséről, a társasházi lakások lakóinak pedig valamivel kevesebb, mint a fele. Településtípusokra lebontva azt tapasztalták, hogy méretük csökkenésével párhuzamosan egyre többen érezték a rezsi növekedését: Budapesten átlagosan 53 százalék, a megyei jogú városokban 55 százalék, az egyéb városokban 60 százalék, a községekben élőknek pedig 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy többet kell költenie rezsire.

Lényeges különbségek mutatkoztak abban is, hogy hol, milyen mértékben emelkedtek meg a költségek. Eszerint a növekvő rezsiről beszámoló válaszadók 32 százaléka havi 10 ezer forintnál alacsonyabb mértékű emelkedést jelzett, 26 százalékuk 11 és 20 ezer forint közötti, 11 százalék 21 és 30 ezer, 7 százalék 31 és 40 ezer, 12 százalék pedig 40 ezer forint feletti rezsiemelkedésről nyilatkozott. A fennmaradó, szintén 12 százalék nem tudott, vagy nem akart erre a kérdésre válaszolni.

A felmérés eredménye szerint a rezsiemelkedésről beszámoló válaszadók átlagosan havi 22 ezer forintos többletterhet jeleztek, a lakosság egészére vetítve pedig átlagban 12 ezer forinttal kell többet fizetnie a magyar háztartásoknak havonta.