Több héten keresztül volt veszélyes vagy kifogásolható a levegő minősége Magyarország számos településén decemberben. A tél első hónapjának nagyobbik részében ráadásul – radarképek tanúsága szerint – európai összevetésben is kiemelten szennyezett volt a levegő Észak-Magyarországon. A jelenség korántsem új – több mint 10 éve zajlik uniós eljárás a magyar kormánnyal szemben az európai egészségügyi határértéket tartósan meghaladó szennyezettség miatt.
Az ügyben tavaly már elmarasztaló ítéletet is hozott az Európai Bíróság, mert azzal, hogy a kormányzat esztendőkön keresztül nem tesz semmit a probléma megoldásáért, a magyar állampolgárok uniós alapjogai sérülnek (sérelmet szenved amúgy az egészséges környezethez való alkotmányos jogunk is, de a hazai hatóságok tűrőképessége a jelek szerint e téren is lényegesen nagyobb). Időközben a szennyezett levegő belélegzése az első számú halálokká lépett elő Európa-szerte. A fő bűnösnek azok az apró por- és koromrészecskék (PM10 és PM2,5) számítanak, amelyekkel az emberré válás évmilliói alatt nem találkoztunk, így nem is alakítottunk ki védelmi rendszert velük szemben – ezek szinte akadálytalanul jutnak be a tüdőbe, számos légúti, szív- és érrendszeri valamint daganatos betegség közvetlen kiváltó okává válna. A nagyságrendek valóban riasztóak: a légszennyezés miatt idő előtt elhalálozó magyarok száma az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kimutatása szerint évente meghaladja a tízezret, a súlyosan megbetegedőké pedig a százezret – egymillió lakosra számítva évek óta magasabb, mint az egész világon a szmogos levegőjéről ismert Kínában.
A magyar nyomorban senkit nem érdekel a környezetvédelem, minden megy a kályhába, ami égMagyarországon az idei szmogszezon valamivel korábban jött a szokásosnál. A Nemzeti Népegészségügyi Központ október vége óta többször is adott ki riasztást a magas szállópor-koncentráció miatt. Európában a PM10-határérték 25 μg/m³ (az USA-ban ugyanez 12 μg/m³), de nem abszolút értelemben, hanem éves átlagban kell érvényesülnie. A napi felső limit 50 μg/m³, és évente legfeljebb 35 napon át lehetne elérni vagy túllépni – ez az, amit immár évtizedes távlatban képtelenek vagyunk betartani, miközben már egyetlen napot is veszélyes erősen szennyezett levegőben tölteni (a szmogos napokon mindig kimutathatóan megnő a halálozás). A PM2,5-re, vagyis a PM10-nél kisebb részecskékből álló porra idehaza nincs határérték.
Ősszel rendszerint a zöldhulladék égetése nyitja az évadot, aztán bekapcsolódik a fűtés, amely télen már az összes települési szállópor-szennyezés 80-85 százalékáért felelős. Az idei téltől a szakértők már előre tartottak, mivel a rezsicsökkentés visszavágása, a lakossági vezetékes energia drágulása miatt többen fűtenek szilárd tüzelőanyaggal, és egyre inkább előtérbe kerül a rossz minőségű szén és tűzifa, illetve a háztartási hulladék elégetése. (Drágább lett a szilárd tüzelő is, de nem annyival, mint a gáz: előbbi a KSH adatai szerint több mint 120 százalékkal, utóbbi „csak” mintegy 40 százalékkal kerül többe a tavalyinál). Amikor az otthoni kályhákban hulladékot égetnek, olyan vegyületek – például dioxinok, furánok – kerülnek a levegőbe, amelyek már minimális koncentrációban is rákot okozhatnak, ezért különösen veszélyes, ha a jövedelmi és árviszonyok a lakosságot például bútorok, csomagolóanyagok, gumiabroncsok, vagy (mint újabban egyre gyakoribb) használt ruhák elégetésére kényszerítik.
