Talált még a kormány újabb 25 milliárd forintot a kórházak adósságcsökkentésére. Ezzel az összeggel és a december közepén az intézményekhez már e célra eljuttatott 30 milliárd forinttal gyakorlatilag lenullázzák az egészségügy idei tartozását.
Bár a Magyar Közlönyben a karácsony előtti rendeletcunamiban megjelent az erről szóló kormányhatározat is, gyakorlatilag még az érintettek sem vették észre, hogy a költségvetés „gazdaság újraindítása” című fejezetéből mintegy 137 milliárd forintot csoportosítottak át különböző területekre. Ebből az összegből jutott egyebek mellett az egészségügy háttér intézményeinek – az Országos Mentőszolgálatnak és Országos Vérellátó Szolgálatnak összességében félmilliárd forint –, és ezen felül újabb 25 milliárd forint a kórházak adósságkezelésére. Az összeg az Országos Kórházi Főigazgatóság közvetítésével jutott el az intézményekhez egy szerda délutáni levél kíséretében, amelyben arról is rendelkezett a fenntartó, hogy december 31-ére nem maradhat az intézménynek adóssága. Lesznek olyan kórházak, ahol az így juttatott összeg sem elég a tartozás maradéktalan felszámolására.
25 kórház egyáltalán nem kapott pénzt adósságai rendezésére, de van, ahol az állami támogatás mellett is milliárdos tartozás maradtCsütörtökön a kórházak kezdték el értesíteni a szállítóikat arról, hogy utalják a számlájukra a pénzt. Maguk a hitelezők sem értették mi történt pontosan, melyik kanyarban maradtak le, de örültek annak, hogy végre hozzájutnak a kintlévőségeikhez.
A másik váratlan közlönylelet, hogy szerdára kiderült: a pénzügyminiszternek a kórházak műszaki-gazdasági dolgozóinak is elő kell teremtenie néhány milliárd forintot. Ebből derült ki, hogy jövőre ők is kapnak valami béremelést, de ennek a részleteit még az érdekképviseletek sem ismerik.
Az egészségügyi szakdolgozók viszont igencsak elégedetlenek a szerdai kormányhatározatba foglalt béremelésük időzítésével. Az érintettek a korábbi államtitkári megnyilatkozások alapján januári béremelésre számítottak, az erről megjelent jogszabály ezzel szemben két lépcsőben, s először csak jövő év júliusában, majd pedig 2024 márciusában nyúlna hozzá a bérekhez.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke arra figyelmeztetett, hogy a januári emelés elmaradása nehéz helyzetbe hozza tagjaikat.
Az emelés halasztása gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jövő évre jelzett infláció mellett a júliusi béremelés eltörpül, és még a reálbércsökkenést sem képes meggátolni
– reagált a Népszavának Soós Adrianna a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Az ágazati béremelés most bejelentett ütemezése miatt januártól csak azoknak változik a bére akiknél a minimálbér, illetve a szakmai bérminimum azt kikényszeríti. A szakszervezeti vezető szerint az egyértelmű, hogy az ágazat által elvárt bérfelzárkóztatásra egy ideig még várniuk kell a szakdolgozóknak. „Nem gondolom, hogy ez így elfogadható. Ezért január 19-re összehívtunk egy kibővített küldöttgyűlést. Ezen a fórumon egyeztetjük, hogy miként reagáljunk erre a megalázó helyzetre.”
Hiába számítottak rá, január helyett csak júliusban kaphatnak béremelést az egészségügyi szakdolgozók