A Költségvetési Tanács (KT) áldását adta a kormány 2023-as rendeleti költségvetésére, így az Orbán-kormány által saját magának kreált új szabályok szerint az hamarosan megjelenhet a Magyar Közlönyben. A jövő évi költségvetési törvényt a parlament 2022 júliusában fogadta el, annak ellenére, hogy már akkor tudni lehetett, az irreális makropályára épül, ugyanis a kormány nem számolt benne a februárban kitört ukrajnai háború gazdasági hatásaival.
A tervezett négyszeresére ugró infláció jövőre ezermilliárdos bevételi többletet hozhat, elköltéséről az Orbán-kormány határoz majdPéldaként: a költségvetési törvény 2023-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel 5,2 százalékos inflációval (!) és 377(!) forintos euróárfolyammal számol. Annak ellenére, hogy fél éve ismert volt, hogy a büdzsé kiigazításra, sőt teljes újraírásra szorul, a kormány azt nem vitte vissza a parlament elé, hanem egy jogállamban példátlan módon a törvényt rendeleti úton módosította. A KT határozatából kiderül a testület nem látott problémát a jogállami szabályok megcsúfolásában, mondván, azt a vészhelyzeti jogalkotás lehetővé teszi.
A KT határozatából kiderül,
hogy a kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedést és 15 százalékos inflációt vár 2023-ra. Ez utóbbi teljes képtelenség, a piaci elemzők szerint 18-20 százalékos infláció a valószínűbb jelen pillanatban, ám a KT ezt a prognózist sem kifogásolta.
Az államháztartás várható hiányát azonban a kormány kis mértékben megemelte, a GDP 3,9 százalékára (mintegy 2800 milliárd forintra), az eredetileg tervezett 3,5 százalékkal szemben. Idén a várhatóan hiány 6,1 százalék (megközelítően 3600 milliárd forint lesz), vagyis szigorításra így is megvalósul. KT határozatából az is kiderül, hogy a kormány 15 százalékos infláció mellett a bruttó bértömeg 15,5 százalékos növekedésével számol, míg a kormányzati szektorban csak 11,5 százalékos lehet a béremelés, ami a reálbérek csökkenését jelenti, pláne, ha a 18-20 százalékos infláció valóban teljesül.
Beindult az év végi pénzszórás, az Orbán-kormány már 380 milliárd forint nem tervezett kiadásról döntöttAz inflációs meglepetésbevételeknek köszönhetően a kormányzat - nem konszolidált - bevételei 36 355 milliárd forintra nőnek, ez 21,4 százalékkal magasabb az idei várható teljesülésnél. A kiadások ezzel szemben 39 755 milliárdra rúgnak, ami az ideinél 14,9 százalékkal magasabbak, vagyis reálértéken kis mértékben csökkennek. A költségvetési rendelet már számol azzal, hogy a 25 éven aluliak szja-mentességét kiterjesztik azon 30 év alatti nőkre, aki gyereket nevelnek. Ezt a kedvezmény Orbán Viktor miniszterelnök a napokban jelentette be egy kormányinfón, ám eddig semmilyen jogszabály nem rendelkezett róla.
„Alapvető probléma, hogy a kabinet valójában nem kormányoz jó ideje”, amit pedig az oktatásban és az egészségügyben eddig csináltak, becsődöltJelentősen átírta a kormány a Rezsivédelmi Alap kiadásait: eredetileg 670 milliárd forintot szántak a lakossági energiakiadások támogatására, a rendeleti büdzsé azonban már 2610 milliárddal számol. Ebből a lakosság támogatása 1458 milliárd forintot visz el, az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok energiaköltségeinek támogatására 855 milliárdot szánnak, míg a versenyszektor 279 milliárd forintot kaphat energiatámogatásként.
A Honvédelmi Alap kiadási nem nőnek, itt szerkezeti átalakításokról számolt be a KT. A költségvetési tartalékok összege 418 milliárd forinttal 977 milliárdra emelkednek, ám a le nem kötött tartalékok összege csak 462 milliárd forint. A kormány azzal számol, hogy az Európai Uniótól jövőre 2285 milliárd forintnyi támogatás érkezik a büdzsébe, ami 44 százalékos növekedés 2022-höz képest. Az uniós programok terhére viszont 3793 milliárd forintos kiadást tervez a kormány, vagyis
a kormány 2023-ban is jóval többet akar költeni uniós pénzekből, mint ami befolyhat, ezzel pedig a hiányt és az államadósságot növeli.
A drasztikusan emelkedő kamatok miatt a kamatkiadásokat a kormány 310 milliárddal emelte meg.
A KT megállapítása szerint jövőre a GDP 70,2 százalékára csökkenhet az államadósság mértéke az idei 74 százalékról, ami nem is annyira a hiánycsökkenésnek, hanem a magas inflációnak köszönhető, mert ez jelentősen emeli a forintban kiszámolt GDP értékét.
A KT szokásához híven feltétel nélkül átengedte a kormány rendeleti büdzséjét azzal szemben „hitelességi” kifogásokat nem talált. Ezzel szemben a testület megengedett néhány figyelmeztetést: a KT szerint egyes adóbevételeket (szja, tb ) a kormány túltervezett, legalábbis bevételek gyorsabban nőnek, mint a bérek. Igaz, a KT azzal a feltételezéssel élt, hogy a KATA eltörlése miatt nőhetnek ezek a bevetélek. A kiadási oldalon a költségvetési intézmények dologi kiadásait nem számolták újra a jóval magasabb inflációval, ami még takarékossági intézkedések mellett is teljesülési kockázatokat jelent – olvasható a KT határozatában.
Az Orbán-kormány már most 850 milliárddal nagyobb hiányt tervez, mint amit a költségvetési törvény engedélyezneAz Orbán-kormány a lehető legrosszabb válaszokat adta arra, ami a világon történik, 2023 sokaknak nagyon nehéz leszJó munkához idő kell – de nem a KT-nek
A rendeleti büdzsét a kormány december 23-án adta át véleményezésre a Költségvetési Tanácsnak, amit alapos megfontolás után december 27-án 13 óra 30-ra már jóvá is hagyott a testület. Két eset lehetséges: a testület tagjai az elmúlt napokban – kiegészülve az Állami Számvevőszák és Magyar Nemzeti Bank több tucatnyi elemzőjével - a karácsonyfa alatt a kormány rendeleti büdzséjét tanulmányozták, vagy a testület félvállról vette a munkáját és a keddi két órás ülés alatt „áttekintette” a büdzsét és jóvá is hagyta azt. A KT munkastílusát jelzi, hogy a testület elmúlt években mindent zokszó nélkül elfogadott, akármit is terjesztett eléje az Orbán-kormány. A KT három főből áll: elnöke Kovács Árpád, a két tagja az Állami Számvevőszék és a jegybank mindenkori elnöke. A mostani határozatot azonban Matolcsy György jegybankelnök nem látta el kézjegyével. Arra korábban soha nem volt példa, hogy egy KT-tag aláírása hiányozna a határozatról. A KT döntése ennek ellenére érvényes, hisz azt Kovács Árpád és Windisch László, az ÁSZ nemrégiben kinevezett elnöke aláírta. A KT-ra vonatkozó törvények szerint a testület egyszerű többséggel mondja ki határozatait – így az Matolcsy aláírása nélkül is érvényes, ha a másik két tag egyhangúan szavaz.
