Oroszország;Ukrajna;háború;Vlagyimir Putyin;

Rosszul tárolja a lőszereket Putyin hadserege, amivel saját magát veszélyezteti leginkább

Ezt igazolja Makijivka esete is.

Oroszországban továbbra is sok szó esik az ukránok HIMARS rakétavető rendszerrel újév napján, kora hajnalban, a donyecki Makijivkában végrehajtott támadásával, amelyben orosz katonák sora vesztette életét. Az orosz védelmi minisztérium szerdán már 89 halálos áldozatot vallott be, ami hússzal több az előző napon közöltnél. Az ukránok előzőleg sok száz, de a nacionalista orosz bloggerek is több száz halottról számoltak be. Szergej Szevrjukov altábornagy azt közölte, hogy további katonákat és a parancsnokhelyettest is a romok alatt találták meg. Szevrjukov korábbi médiajelentéseket megerősítve azt állította, a tragédia fő oka az volt, hogy a katonák szilveszterkor a tiltás ellenére tömegesen használták mobiltelefonjaikat, így az ukránok lokalizálni tudták őket. Hozzátette, gondoskodnak arról, hogy ez ne fordulhasson elő még egyszer.

A moszkvai minisztérium képviselő szerint a HIMARS-rendszert, amelyből a lövöldözés történt, megtalálták és „megsemmisítették”. Ha a hivatalos közléseket vesszük alapul, az oroszok már többször annyi HIMARS-rendszert semmisítettek meg, mint amennyit Ukrajna összességében kapott. Ezért ezeket a hivatalos jelentéseket már az orosz közvélemény sem hiszi el, s ez is jelzi az ottani közhangulat lassú változásait.

A brit hírszerzés is a makijivkai bombázással foglalkozott szokásos napi jelentésében. Megállapították, hogy a lőszerek biztonságos raktározásának hiánya nagy kockázatot jelent az orosz csapatok számára. A károk mértékét tekintve reális a feltételezés, hogy az óvóhely közelében lőszert tároltak, ami további robbanásokat okozhatott a rakétacsapás nyomán. Már az ukrajnai háború előtt is ismert volt, hogy az orosz hadsereg nem biztonságosan tárolja a lőszert – állítja a jelentés. A makijivkai incidens azonban azt mutatja, hogy a "szakszerűtlen módszerek" hogyan járulnak hozzá a nagyszámú áldozathoz.

Robbanásokról számoltak be a Krímben, állítólag a helyi légvédelem ukrán drónokat semmisített meg. Kijev közlése szerint az oroszok védelmi zónát hoznak létre a félszigeten, ami azt jelzi: már Moszkva is egyre jobban tart a Krím elleni támadástól.

Vlagyimir Putyin szolgálatba állította az új Cirkon nevű hiperszonikus rakétát. "Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen erős fegyver lehetővé teszi számunkra: megbízhatóan megvédjük Oroszországot a külső fenyegetésektől és megvédjük országunk nemzeti érdekeit" - mondta az orosz elnök a Kremlből sugárzott videofelvételen. A rakétát az Admiral Gorszkov fregatton helyezték üzembe, amely az orosz Északi Flotta része, és hosszú tengeri útra indul az Atlanti- és az Indiai-óceánra, hogy demonstrálja Oroszország tengeri erejét. A 2018-ban hadrendbe állított hadihajó az első olyan fregatt, amelyet felszereltek az új rakétákkal. A Cirkon hatótávolsága több mint 500 kilométer, és elsősorban hajók elleni bevetésekre használják. Rendkívül nagy sebessége miatt - orosz információk szerint akár 9000 km/h-s sebességre is képes felgyorsulni - állítólag gyakorlatilag megállíthatatlan a légvédelem számára. Mi lehet Putyin célja? Az időzítés nyilván nem véletlen. Feltehetően el akarja terelni a figyelmet az orosz hadsereg súlyos ukrajnai veszteségeiről. Sok orosz már nem erős hadvezérként tekint Putyinra, aki pedig folyamatosan ilyen képet akar festeni magáról. Az orosz hadsereg és a fegyveripar megítélése is sokat romlott. Putyin mindenesetre ígéretet tett arra, hogy az orosz fegyveres erőket tovább korszerűsíti a legmodernebb fegyverekkel.

Közben Ukrajna az ENSZ-hez fordult, hogy küldjön kéksisakos békefenntartókat az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű védelmére, akár az Oroszországgal kötött megállapodás nélkül is.