A jövő héten derülhet ki, hogy a kormány képviselői mikor ülnek tárgyalóasztalhoz az állami közszolgáltató cégek munkavállalóit képviselő szakszervezetekkel az idei béremelés újratárgyalására. A Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) összehívását kezdeményező érdekvédőknek legalábbis ezt a választ küldte Fónagy János államtitkár, aki a levélben maga is jogosnak tartotta a kérést.
Arról, hogy nem elfogadható a 2021-ben megkötött, három év alatt összesen 15 százalékos béremelést tartalmazó bérmegállapodás 2023-ra vonatkozó fejezete, Lázár János építési és közlekedési miniszter is beszélt, amikor december közepén találkozott a MÁV-Volán csoport munkavállalóit képviselő szervezetek vezetőivel. Egyértelmű tehát a kormányzati jelzés, hogy valamennyivel meg akarják toldani a vasutasok, volánosok, postások és a víziközmű cégek dolgozóinak a bérét, de arról még a folyosói pletykák is csak óvatosan szólnak, hogy mekkora lehet az emelés mértéke.
A Munkástanácsok elnöke szerint a legrosszabb helyzetben a vizesek és a postások vannak, ahol a béremelésből az idei évre csak 4, illetve 2 százalék maradt, míg a nagy közlekedési cégeknél valamivel jobb a helyzet. Palkovics Imre a különbségek ellenére egységes elvárásként fogalmazta meg lapunknak az inflációtkövető béremelést, különösen, mert ez az igény már tavaly sem teljesült.
Az Orbán-kormány szerint nincs miről egyeztetni, a közszféra béremelést vagy legalább egyszeri juttatást vár– Ha számításba veszik az év végi minimálbérmegállapodást is, akkor mindenképpen kétszámjegyű béremelésnek van realitása – tette hozzá, kiemelve, hogy a dolgozók legalább 14-15 százalékos igényt fogalmaztak meg az utóbbi hetekben.
Speciális helyzetben vannak a vízügyi közszolgáltatók, mert az ágazat cégeinek egy része állami tulajdonban van, és így a bérekről tárgyalhatnak a KVKF keretei között, másik részének viszont önkormányzatok a tulajdonosai, tehát a települések képviselőtestületeivel és a cég vezetőivel egyenként kell alkudozniuk az érdekvédőknek – emlékeztetett a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VKDSZ) elnöke. Fürjes József ennek ellenére reméli, hogy sikerül a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok vízügyes alkalmazottainak is kiharcolni az emelést, hogy ne alakuljon ki ágazaton belüli feszültség, amit a 20 ezer főt foglalkoztató szakmában nehéz lenne kezelni. Munkatársaik legalább olyan mértékű béremelést várnak, mint amennyivel nőtt a garantált bérminimum és a minimálbér, vagyis 14-16 százalékot. Ez óriási bértömeget jelent, mert a víz- és csatornaügyben dolgozók legalább 40, de vannak cégek, ahol a 70 százaléka is csak a legalacsonyabb béreket kapja és ha nekik megadják a kötelező emelést, akkor a náluk csak kevéssel jobban kereső társaik is joggal követelik a hasonló mértékű béremelést.
Fürjes József azért is állami segítséget vár ehhez, mert a terület több munkáltatója már ezt is csak a veszteségei terhére tudja meglépni.
Az utolsó ismert összesítés szerint a vízügyben dolgozók átlagkeresete bruttó 406 ezer forint, de a fizikai munkát végzőké csak bruttó 370 ezer, ami nagyon messze van a nemzetgazdasági átlagtól, így nagy az elvándorlás és egyre öregszik a szakma
– tette hozzá. Tartalékok pedig nincsenek, amit Fürjes József azzal igazolt, hogy több hozzájuk tartozó társaságnál az egekbe ugrott energiaköltségek ma megegyeznek az eddigi éves árbevétellel, így sem a bérekre, sem dologi kiadásokra jelenleg nincs fedezet. Azt az érvelést sem tartja reálisnak, hogy a dolgozók a válság miatt az eddigieknél jobban ragaszkodnak a munkahelyükhöz és a stabil, folyamatos munkaviszony megőrzése érdekében készek beérni alacsonyabb fizetésekkel is. Azt tapasztalja, ha nem tudnak megélni a bérükből, máshol keresnek munkát.
Ezt Palkovics Imre is így látja. A Munkástanácsok elnöke arról beszélt a Népszavának, hogy a versenyszférában még mindig szakemberhiány van, tehát jelentős a munkavállalók mozgástere, ráadásul a szomszédos országok is megjelentek felvevőpiacként. Ma már Romániába járnak át dolgozni a délkeleti országrészből és nem fordítva – emelte ki.
A Postás Szakszervezetet vezető Tóth Zsuzsanna szerint nem kell megvárni a bértárgyalásokkal a KVKF összehívását, vállalati szinten az országos minimálbér megállapodás ismeretében minél hamarabb el kell kezdeni az egyeztetést. A szakszervezet 20 százalékos emelést tartana reálisnak, mert a több mint 25 ezer alkalmazottat foglalkoztató óriáscég bérei is a nemzetgazdasági átlagbér alatt vannak, illetve minimális elvárás az inflációkövetés megvalósulása. A cégen belüli egyeztetés mellett szól az is, hogy más-más helyzetben vannak az állami közszolgáltatók, tehát nem egyszerű az egységes bérkövetelés megfogalmazása, hiszen a MÁV például kaphat állami támogatást, míg a posta nem – hangsúlyozta Tóth Zsuzsanna. A Postás Szakszervezet elnöke úgy látja, a tulajdonos államnak kellene minél hamarabb megfogalmaznia a kereteket, amelyek között a vállalatok vezetői felhatalmazást kapnak a szakszervezetekkel a tárgyalásra.
Készek demonstrálni is
A MÁV-Volán csoport munkavállalói idén 5 százalékos béremelésre jogosultak a 2021-ben megkötött hároméves megállapodás értelmében, de ez nekik sem elegendő. A Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) lépett fel az utóbbi időben a legharcosabban annak érdekében, hogy 20 százalékkal növeljék az 57 ezer dolgozó bérét 2023-ban.
- A kormány hol azt üzeni, hogy jogos a munkatársaink követelése, hol meg azt, hogy egy magas béremelés az állami közszolgáltatóknál csak tovább növelné az inflációt, tehát nehéz eligazodni, hogy mire számíthatunk – mutatott rá a tárgyalások bizonytalanságára a szakszervezetet vezető Dobi István. A SZAKSZ elnöke elmondta, a csoportszintű érdekegyeztető tanács nem tűzte napirendjére decemberben a kérdés megvitatását, de ha nem teljesül a dolgozók elvárása, készek újabb demonstrációkkal nyomatékosítani a követelést.
Az 56 ezer fős MÁV-Volán csoportnál folyamatos az egyeztetés, a Rail Cargo Hungaria például tavaly december közepén már megállapodott a szakszervezetekkel az idei béremelésről, és ez 15,3 százalékos növekedést jelent.
