A közszolgálatban dolgozó munkavállalók képviselői a hét végén sok tekintetben furcsa tárgyaláson vehettek részt. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésén ugyanis arról beszéltek, amiről ők akartak, a kormány képviselői nem vittek semmilyen javaslatot a találkozóra, amivel könnyíteni lehetne a közszférában foglalkoztatott 680 ezer munkavállaló életét, munkáját.
Ráadásul a Technológiai és Ipari Minisztérium munkatársai – mert most éppen ide tartozik az érdekegyeztetés – közölték, hogy nincs is miről beszélni, ők éves szinten 14 százalékos inflációval kalkulálnak, miközben az ápolók, a szociális, kulturális és bölcsődei területen dolgozók, valamint a fegyveres és rendvédelmi terület alkalmazottai ennél magasabb béremelést kaptak idén.
A számítási módszer azért érdekes, mert a Magyar Nemzeti Bank néhány napja nyilvánosságra hozott elemzése szeptemberben éves összehasonlításban 20 százalékos inflációról szólt, ezen belül pedig 35,2 százalékos élelmiszerár drágulást, valamint a háztartási energia és a fűtés 62,1 százalékos emelkedését rögzítette. Erre hivatkozva állítják az érdekvédők, hogy reálbércsökkenés van minden állami területen.
Magyarország rég látott ekkora inflációt, a gáz ára 121 százalékkal nőttA dolgozók képviselői megismételték a júliusban megfogalmazott kérést, hogy
egyszeri 20 százalékos közszolgálati béremeléssel kompenzálja az állam a megélhetés kiugró drágulását, vagy legalább adjon plusz egyhavi bért minden alkalmazottnak az év végén, ami csak egyszeri támogatás, nem épülne be a bérekbe.
Elhangzott az is, hogy a kulturális terület idei béremelésére gyakorlatilag pályázni kellett, s a jövő évi költségvetésben nem látszik a megemelt bérek fedezete. A kormány képviselői mindössze annyit vállaltak a felvetésekkel kapcsolatban, hogy majd folytathatják erről a beszélgetést, a kulturális terület gondjairól meg tájékozódnak, de az érdekvédők egy része már azt is eredménynek tartja, hogy a kormány képviselői nem söpörték le azonnal a felvetéseiket az asztalról.
A diplomás minimálbér bevezetéséről ugyanakkor továbbra sem volt hajlandó beszélgetni a kormány és azt is elutasították, hogy a jövő évi minimálbér kérdése szóba kerüljön az OKÉT ülésén.
Érdemi választ nem kaptak a közszféra szakszervezeti vezetői arra a felvetésükre sem, hogy ha az energiaárak emelkedése miatt feladatokat kell átcsoportosítani, az nem járhat elbocsátásokkal. Annyit tudtak kiharcolni, hogy a novemberben tervezett következő ilyen találkozóra a kormány tájékoztatót készít a közszférában várható jövő évi mozgásokról.
Az apasági szabadság 5 helyett legyen 15 nap
Az apasági szabadság legyen a jelenlegi öt nap helyett tizenöt nap, ikrek születésekor a mostani hét nap helyett pedig húsz – ezt javasolta az OKÉT szombati ülésén a munkavállalók képviseletében a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) alelnöke. Szűcs Viktória kiemelte, hogy a kormánynak idén augusztus elejéig kellett volna átültetni a magyar jogszabályokba a szülői szabadságról szóló európai parlamenti irányelvet, ám ezt nem tette meg, ezért fogalmaztak meg egy javaslatot az érdekvédők. A kormány képviselői arra tettek ígéretet, hogy beiktatják a magyar jogrendbe az irányelv elvárásait, amelyek egyébként a szakszervezeti javaslatnál kevesebb, alapesetben tíz nap fizetett szabadságot adnak a gyermek születésekor az édesapának.
A SZEF javaslatának része egy négy hónapos szülői szabadság kiadása a gyermek nyolcéves kora előtt, valamint egy tíznapos gondozói szabadság lehetősége, ha a munkavállalónak közeli hozzátartozót kell ápolnia. Erre az időre az igénylő a bére 75 százalékát kapná meg. A csomagban szerepel évente három nap vis maior lehetőség is, amikor váratlan családi ok, vagy baleset miatt nem tud dolgozni valaki, ennek fedezetét az államnak meg kellene téríteni a munkahelyeknek.