Napokon át tartó kínos és keserves, több mint másfél évszázada nem látott politikai csata után a republikánus Kevin McCarthynak végül sikerült elérnie, hogy az amerikai képviselőház elnökévé válasszák. A kaliforniai képviselő győzelme érdekében azonban olyan hátteralkut kötött pártja szélsőjobboldali szárnyával, az úgynevezett szabadságkaukusszal, amellyel teljesen kiszolgáltatta magát, sőt, potenciálisan az egész világgazdaságot az őt zsaroló radikális kisebbségnek.
McCarthy az elhúzódó házelnök-választás negyedik napján, pénteken jutott egyezségre a jelöltsége ellen lázadó párttársaival, többek között bizottsági székekkel és házszabály-módosításokkal kenyerezte le a rebelliseket. Például belement annak az elődje, Nancy Pelosi megválasztásakor eltörölt szabálynak a visszaállításába, amely alapján egyetlen képviselő is kezdeményezhet bizalmi szavazást a házelnök ellen, ezzel formálisan gyengítve a házelnöki posztját.
Az újabb engedmények megtételével a kaliforniai képviselő a 12. szavazáson tizennégy, majd a rákövetkező körre egy tizenötödik ellenzőjét is maga mellé tudta állítani. A McCarthy és pártja számára egyaránt megalázó politikai drámának azonban a 14. forduló sem vetett véget. A tálib huszaknak bélyegzett lázadó csoport hat tagja továbbra is kitartott, jóllehet vezéralakjuk, a szélsőjobboldali Matt Gaetz floridai képviselő utóbb elismerte, hogy mindent megkaptak, amit kértek.
A republikánus padsorokban eluralkodott feszültséget bizonyítja, hogy a politikai vita kis híján tettlegességgé fajult az ülésteremben. A 14. szavazás után a McCarthy-párti Mike Rogers alabamai képviselő majdnem rávetette magát Gaetzre, de párttársai még időben lefogták őt. A republikánus frakció vezetői finom győzködéssel s a telefonon bejelentkező Donald Trump volt elnök ordítozással végül rávették arra az utolsó ellenállókat, hogy tartózkodjanak - lehetővé téve, hogy szombatra virradóra McCarthyt 216 szavazattal házelnökké válasszák. A kaliforniai politikus diadalittasan vehette át a házelnöki kalapácsot. A jobboldali belharc lezárulta azonban egy sokkal kockázatosabb csata előzöngéje lehet.
Ahogyan arra a Washington Post is rámutatott, a képviselőházra idén két kulcsfontosságú költségvetési feladat hárul. Egyrészt az államcsőd elkerülése érdekében meg kellene emelniük az adósságplafont valószínűleg még a nyár végléig, másfelől szeptember 30-ig el kell fogadniuk a büdzsét, hogy biztosítsák a szövetségi kormányzat és közintézmények működését. Mindez azonban komoly fegyvert ad a republikánus többség kezébe, amelyet a házelnök választás révén megerősödött, az állami kiadások megnyirbálását követelő szabadságkaukusz ki is használhat.
A szélsőjobboldali csoport egyes tagjai már jelezték: az adósságplafonról és az új költségvetésről egyszerre szeretnének tárgyalni a kormányzattal. Joe Biden amerikai elnök és a demokraták azonban elzárkóznak ettől, szerintük az államcsőd elkerülése nem lehet alkudozás tárgya.
A republikánusok 2011-ben már kihasználták az adósságplafonban rejlő zsarolópotenciált, akkori konfrontációjuk 1.3 milliárd dollár veszteséget okozott az Egyesült Államoknak, de a párt elérte célját, a kiadáscsökkentésnek pedig a rászoruló amerikaiak itták meg a levét.
Egy potenciális államcsőd azonban még ennél is súlyosabb károkat okozna. Egy 2021-es becslés szerint 6 millió amerikai válna állástalanná és a lakosság összvagyona 15 ezermilliárd dollárral csökkenne, arról nem is beszélve, hogy mély recesszióba taszítanák az ukrajnai háború és a koronavírus-járvány miatt gyengélkedő világgazdaságot.
