Reagált a kormány és az EU közötti tárgyalásokért felelős Navracsics Tibor az elsőként a Népszava által ismertetett, a magyarországi felsőoktatást sújtó uniós döntésről szóló hírekre; a területfejlesztési miniszter hétfőn az RTL Híradónak nyilatkozva úgy fogalmazott, „nagyon bízik abban, hogy csak félreértésről van szó, és az Európai Bizottság valójában nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának a költségét”.
Mint arról lapunk elsőként beszámolt, nem kaphatnak újabb támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették erről a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat.
Levelet írt az Európai Bizottság, búcsúzhatnak az Erasmustól a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemekNavracsics elmondása szerint a tárgyalásokon „hivatalosan soha nem volt szó arról, hogy kockázatosnak tartaná az Európai Bizottság, hogy aktív politikusok részesei közérdekű alapítványok kuratóriumának”. A következő lépéssel kapcsolatos kérdésre a tárcavezető kijelentette, meg fogják keresni az EB-t, és leülnek velük tárgyalni erről.
Mint arról beszámoltunk, a tiltás a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfőn az MTI-nek megerősítette, az EB decemberi döntése a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti. A kormány a márciusi határidőig folyamatosan egyeztet a felsőoktatást érintő források további zavartalan biztosításáról – tették hozzá.
Az ellenzék átalakításokat kér
Az ellenzéki pártok egy része inkább a kormány bírálatára helyezte a hangsúlyt, a Jobbik és a Momentum azonban azt is kérte, ne a magyar egyetemistákat büntessék Orbánék miatt, Cseh Katalin pedig az Európai Bizottsághoz is fordult ezzel a kéréssel.
Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció (DK) frakcióvezető-helyettese hétfői online sajtótájékoztatóján azt mondta, pártjuk egy törvényjavaslattal tiltaná meg, hogy állami vezetők és hivatalban lévő képviselők kapjanak helyet az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumában.
Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese közleményében azt kéri, hogy ne az egyetemistákat és az oktatókat büntessék a kormány hibájából. A politikus egyúttal felszólította a kabinetet, azonnal kezdje meg az alapítványi fenntartású intézményekkel a tárgyalásokat, hogy azok, különösen a nagy tudományegyetemek, minél előbb visszakerüljenek állami fenntartásba.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne zárják ki a magyar egyetemistákat az Erasmusból Orbánék korrupciója miatt. Az EP-képviselő szerint ezer és egy módon lehetne szankcionálni a Fidesz-kormány korruptságát – a jogállamisági mechanizmus ennek például megfelelő eszköze –, a magyar diákok külföldi tanulásának akadályozása viszont nem tartozik a megfelelő eszközök közé, mert nem azoknak rossz, akik ellen irányul. "Ezért Donáth Annával levelet írtunk a Bizottságnak, amiben azt kérjük, hogy a megfelelő eszközöket találják meg a jogállamisági követelmények és az intézményi függetlenség betartatására – anélkül, hogy a magyar egyetemisták legyenek ennek a vesztesei" – zárta Cseh.
Az LMP szintén közleményben kifogásolta, hogy az Orbán-kormány sok tízezer magyar diákot foszt meg attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban. A fideszes politikusok vezette egyetemi alapítványok megújításának első lépéseként az LMP szigorú összeférhetetlenségi szabályok kialakítását kezdeményezi – közölték.
Az MSZP közleménye szerint előrelátható volt, hogy az egyetemek alapítványi kiszervezése súlyos hátrányokat okoz a felsőoktatási szférának, az intézményeknek és több tízezer hallgatónak, holott a magyar felsőoktatás nem mondhat le ezekről a forrásokról. Magyar hallgatók tízezrei esnek el nemzetközi kapcsolatépítéstől és új tudás megszerzésétől, amely összességében Magyarország további lemaradásához vezet – írták. Az MSZP levélben fordul Csák János felsőoktatásért felelős miniszterhez, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az Európai Bizottsággal, keressen megoldást arra, hogy Magyarország ne veszítse el az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogram, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram nyújtotta lehetőségeket, forrásokat.
