Ebben a félévben ismét napirendre tűzik a magyarországi jogállamiság helyzetét a 27 uniós tagállam Európa-ügyi minisztereinek ülésén az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében. Az EU Tanácsának soros elnöki posztját júliusig betöltő Svédország Európa-ügyi minisztere szerint márciusban vagy áprilisban fog sor kerülni az eszmecserére. Stockholm az Európai Bizottsággal és a többi tagállammal történt egyeztetés után fogja eldönteni, hogy egyszerű véleménycserét vagy hosszabb és a témák alaposabb megvitatására alkalmas találkozót kezdeményez-e – közölte Jessika Roswall brüsszeli tudósítók csoportjának, köztük a Népszava tudósítójának nyilatkozva.
A tárcavezető leszögezte: kormánya kulcsfontosságúnak tartja a jogállam és a demokratikus értékek tiszteletben tartását az Európai Unióban. Ezért a hetes cikkelyes eljárást mindaddig életben kívánja tartani, amíg Magyarországon (és Lengyelországban) az EU normáinak rendszerszintű megsértése zajlik.
A stockholmi találkozókon több kormányzati illetékes megerősítette lapunknak:
a tavaly október közepén hivatalba lépett jobbközép, liberális kormány irányvonalát nem befolyásolja, hogy a populista Svéd Demokraták nevű párt külső támogatására szorul.
A radikálisok - eddig legalábbis - nem próbálták gyengíteni Ulf Kristersson miniszterelnök kabinetjének a demokrácia és a jogállam iránti elkötelezettségét.
A hetes cikkelyes procedúra 2018. szeptemberében kezdődött az Orbán-kormány ellen, miután az Európai Parlament elfogadta a magyarországi normasértéseket részletesen felsoroló Sargentini-jelentést. Az Európa-ügyi miniszterek azóta több-kevesebb rendszerességgel napirendre tűzik az ezekről szóló vitát, de ennél tovább még nem jutottak. A következő lépés konkrét ajánlások megfogalmazása lenne a kabinet számára, de a jelek szerint a svéd uniós elnökség sem fogja szorgalmazni ezt.
Az Orbán-kormány mindenben engedett, hogy hozzájusson az uniós pénzekhez, de így is felfüggesztenek 6,3 milliárd euró támogatástA hetes cikkelyes folyamat független a közösségi pénzügyi alapok egy részének felfüggesztésével járó jogállamisági eljárástól, amelyet a tagállamok tavaly áprilisban indítottak el és amelynek következményeként 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás befagyasztásával, valamint az alapítványi egyetemek támogatásának felfüggesztésével sújtották Magyarországot. Az Orbán-kormány márciusra ígéri, hogy teljesíti a pénzek felszabadításához szükséges reformokat.
Jessika Roswall hangsúlyozta, hogy soros elnökként az Európai Bizottság értékelésére fognak támaszkodni, ha arról kell dönteniük, hogy a magyarok végrehajtották-e az elvárásokat. A svéd Európa-ügyi miniszter egy kérdésre válaszolva azt is elmondta: Stockholm nem tart attól, hogy Magyarország engedményeket akar kicsikarni a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásáért cserébe. A Kristersson-kormány valamennyi tagja bizakodóan nyilatkozott arról, hogy Budapest, ígéretéhez híven, február elején ratifikálni fogja Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét.
Itt a felmérés, csak minden harmadik magyar tartja jogállamnak az országot, ha a fideszeseken múlna, talán az EU-ból is kilépnénkKutyaszorítóban Orbán Viktor: rákényszerül a korrupció visszaszorítására, ám ez fájni fog a környezetének