Orbán-kormány;Svédország;jogállamiság;NATO-csatlakozás;hetes cikkely;

2023-01-12 06:15:00

A svédek sem engedik el a jogállamiság ügyét, az eljárást életben tartják, amíg Magyarországon az EU normáinak rendszerszintű megsértése zajlik

Stockholm ugyanakkor nem tart attól, hogy Magyarország engedményeket akar kicsikarni a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásáért cserébe. 

Ebben a félévben ismét napirendre tűzik a magyarországi jogállamiság helyzetét a 27 uniós tagállam Európa-ügyi minisztereinek ülésén az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében. Az EU Tanácsának soros elnöki posztját júliusig betöltő Svédország Európa-ügyi minisztere szerint márciusban vagy áprilisban fog sor kerülni az eszmecserére. Stockholm az Európai Bizottsággal és a többi tagállammal történt egyeztetés után fogja eldönteni, hogy egyszerű véleménycserét vagy hosszabb és a témák alaposabb megvitatására alkalmas találkozót kezdeményez-e – közölte Jessika Roswall brüsszeli tudósítók csoportjának, köztük a Népszava tudósítójának nyilatkozva.

A tárcavezető leszögezte: kormánya kulcsfontosságúnak tartja a jogállam és a demokratikus értékek tiszteletben tartását az Európai Unióban. Ezért a hetes cikkelyes eljárást mindaddig életben kívánja tartani, amíg Magyarországon (és Lengyelországban) az EU normáinak rendszerszintű megsértése zajlik.

A stockholmi találkozókon több kormányzati illetékes megerősítette lapunknak:

A radikálisok - eddig legalábbis - nem próbálták gyengíteni Ulf Kristersson miniszterelnök kabinetjének a demokrácia és a jogállam iránti elkötelezettségét.

A hetes cikkelyes procedúra 2018. szeptemberében kezdődött az Orbán-kormány ellen, miután az Európai Parlament elfogadta a magyarországi normasértéseket részletesen felsoroló Sargentini-jelentést. Az Európa-ügyi miniszterek azóta több-kevesebb rendszerességgel napirendre tűzik az ezekről szóló vitát, de ennél tovább még nem jutottak. A következő lépés konkrét ajánlások megfogalmazása lenne a kabinet számára, de a jelek szerint a svéd uniós elnökség sem fogja szorgalmazni ezt.

A hetes cikkelyes folyamat független a közösségi pénzügyi alapok egy részének felfüggesztésével járó jogállamisági eljárástól, amelyet a tagállamok tavaly áprilisban indítottak el és amelynek következményeként 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás befagyasztásával, valamint az alapítványi egyetemek támogatásának felfüggesztésével sújtották Magyarországot. Az Orbán-kormány márciusra ígéri, hogy teljesíti a pénzek felszabadításához szükséges reformokat.

Jessika Roswall hangsúlyozta, hogy soros elnökként az Európai Bizottság értékelésére fognak támaszkodni, ha arról kell dönteniük, hogy a magyarok végrehajtották-e az elvárásokat. A svéd Európa-ügyi miniszter egy kérdésre válaszolva azt is elmondta: Stockholm nem tart attól, hogy Magyarország engedményeket akar kicsikarni a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásáért cserébe. A Kristersson-kormány valamennyi tagja bizakodóan nyilatkozott arról, hogy Budapest, ígéretéhez híven, február elején ratifikálni fogja Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét.