;

Európai Unió;Orbán-kormány;korrupció;megállapodás;uniós források;jogállam;helyreállítási alap;

- Az Orbán-kormány mindenben engedett, hogy hozzájusson az uniós pénzekhez, de így is felfüggesztenek 6,3 milliárd euró támogatást

Történelmi döntés: Magyarország az első uniós állam, amelyre pénzügyi szankciót szabnak ki a rendszerszintű korrupció miatt.

Az európai uniós tagállamok brüsszeli nagykövetei hétfő este megállapodtak az 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) támogatással járó magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról, a korrupciós kockázatok miatt felfüggesztésre javasolt 7,5 milliárd eurót (3000 milliárd forintot) pedig 6,3 milliárdra (2600 milliárd forintra) csökkentették.

Az ülésen Magyarország képviselője hozzájárult az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatáshoz szükséges közös hitelfelvételhez és a 15 százalékos globális társasági minimumadó bevezetését előíró törvényhez - mostanáig mindkét jogszabály elfogadását blokkolta az EU miniszteri tanácsában. A vezető diplomaták által összehozott politikai egyezséget az EU27-ek várhatóan még ezen a héten jóváhagyják írásos eljárás keretében, azaz vita nélkül. A helyreállítási alapról született megállapodásnál egyedül Hollandia tartózkodott, a pénzügyi szankciót tartalmazó jogállamisági eljárás folytatásával pedig - Magyarországot kivéve - minden ország egyetértett.

Magyar szempontból az alku azt jelenti, hogy az ország hozzájuthat a járvány utáni gazdaságélénkítést szolgáló 5,8 milliárdos támogatáshoz, ha végrehajtja a lehívásához szükséges kritériumokat. Az Orbán-kormány vállalta, hogy jövő márciusig teljesíti az első részlet folyósításához szükséges 27 „szuperfeltételt”, amelyek nagy része a korrupció visszaszorítását és az igazságszolgáltatás függetlenségének a megerősítését célozza.

A jogállamisági eljárás keretében a Magyarországnak 2021-2027 között járó kohéziós források kevesebb, mint egyharmada mindaddig elérhetetlen lesz, amíg nem sikerül kézzelfogható eredményeket elérni az uniós pénzekkel elkövetett csalások, visszaélések, szabálytalanságok megszüntetésében. 

Az Európai Bizottság eredetileg 7,5 milliárd euró zárolását javasolta, amelyet a tagállamok végül 10 százalékkal csökkentettek, honorálva a magyarországi hatóságok által eddig meghozott korrupcióellenes intézkedéseket. Ez az első eset az Európai Unió történetében, hogy egy tagállamot pénzbüntetéssel sújtanak a közösségi költségvetést közvetlenül befolyásoló jogállamisági problémák miatt.

A megállapodás nem jöhetett volna létre, ha az Orbán-kormány nem tesz engedményeket, és nem adja beleegyezését az Ukrajnának szánt pénzügyi csomaghoz és a globális adómegállapodáshoz.

Általános brüsszeli vélemények szerint a kabinet sokáig azért fenyegette vétóval a két javaslat elfogadását, hogy kicsikarja partnereitől a befagyasztani tervezett pénzt. Nagy visszatetszést keltett a tagállamokban, hogy a magyarok emiatt az ukrán segítségnyújtást is képesek lettek volna megtorpedózni, ezért figyelmeztették Budapestet, hogy ha köti az ebet a karóhoz, ne számítson a jóindulatukra.

Az EU Tanács soros elnöki tisztét betöltő Csehország úgy döntött, hogy egy csomagba rakja a négy dossziét, amelyről azután megkezdődött az intenzív konzultáció a huszonhetek között. Valamennyi ügyben gyorsan, még az idén meg kellett állapodni. A kudarccal végződött múlt heti pénzügyminiszteri tanácskozást követő egyeztetések végül eredménnyel jártak, és a nagykövetek nyélbe ütötték az alkut. 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf Magyarország brit kapcsolatainak erősítésért utazott a szigetországba.