Szijjártó Péter szerint a hidegháborúnál is rosszabb időszak következhet, különösen a közép-európai régió szempontjából, legalábbis ezt mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) a tárca által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint.
A keleti-nyugati együttműködést hangsúlyozó közleményben nem szerepel a háború szó (igaz, utal rá a tárcavezető), és a magyar kormány szokásához hűen gondosan kerülik annak megemlítését, hogy Oroszország esetleg mennyiben felelős a kialakult helyzetért, ellenben a Nyugat megkapja a magáét.
A tárca közleménye szerint Szijjártó Péter a Deglobalizáció vagy reglobalizáció? című panelbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és a közép-európai térség egészének alapvető nemzetbiztonsági és gazdasági érdeke lenne a „pragmatikus, kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapuló együttműködés Kelet és Nyugat között”.
Rámutatott, hogy ez 2021 végéig jórészt reális forgatókönyv volt, de
a tavalyi év elejére „egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy törés lesz a kapcsolatrendszerben, ami a régió számára a lehető legrosszabb hír” (esetleg megemlíthette volna, hogy a töréshez jelentős mértékben hozzájárult, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen).
"A geopolitikai blokkok közötti konfrontáció mindig rossz azoknak, akik két tömb között helyezkednek el földrajzilag" – figyelmeztetett Szijjártó Péter, aki a hidegháborút hozta fel példának.
"Azt gondolom, hogy három olyan ügy van, amely gyökeres változást hozhatna. Az első, hogy visszatér-e a kölcsönös tisztelet a nemzetközi politikai kapcsolatokba vagy sem, mert sajnos az utóbbi időszakban a kölcsönös tisztelet teljes hiányát tapasztaltuk. A második, hogy mindenki megérti-e, hogy nem írhatja felül a fizikai realitásokat az ideológiai vagy politikai megközelítés. A harmadik, hogy nyitva maradnak-e a kommunikációs csatornák azok között, akik »nem szívesen beszélnek egymással«" – jelentette ki.
A globalizációt szerinte a nagyhatalmak eszközként használták fel „politikai narratívájuk agresszív terjesztésére" világszerte, és ennek keretében erősen stigmatizálták a nemzetközi fősodortól valamelyest eltérő véleményeket („Mi sohasem vetemednénk arra…”).
A miniszter úgy fogalmazott, hogy a következő időszak sokkal rosszabb lehet, mint a hidegháború volt, különösen a közép-európai régió szempontjából. Értem én, hogy több száz vagy ezer kilométerről ez máshogy néz ki, de Oroszország része a realitásnak, és minél közelebb van hozzá egy szereplő földrajzilag, annál inkább az – mondta (Nyilvánvalóan ezt Ukrajna tudja a leginkább). Ezért szerinte „kulcsfontosságú a párbeszéd csatornáinak fenntartása, ennek híján az ukrajnai békének még a reményét is feladja a világ (?)”.
Az amerikai–kínai konfliktusról elmondta, hogy a politika részéről „határozott erőfeszítések vannak arra, hogy a nyugati gazdaságot leválasszák Kínáról, azonban a fizikai valóságban, a magánszektorban ennek nincsen semmi jele, sőt épp ellenkező folyamat látható” (jó kérdés, hogy a magyar kormány ugyanígy "értékelte"-e nagy barátja, a Donald Trump előző amerikai elnök által Kínával folytatott vámháborút is).
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban példaként hozta fel Magyarországot, amely a nyugati és keleti cégek találkozási pontjaként „rendkívül lényeges szereplőjévé vált mára az elektromos autóiparnak”. Majd kiemelte, hogy „a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül hét kínai, termékeikre pedig a nyugati autómárkáknak is nagy szükségük van”.
Szijjártó Pétertől a közönség soraiból megkérdezték, hogy azzal akarja-e elfogadtatni a szabadságjogok csorbulását, a magyar politikai modellt a kormány, hogy Magyarország megkerülhetetlenné válik az európai autóiparban. – Ez a politikai vita 2010 óta tart. Kormányunk egyértelműen nem a liberális mainstreamet képviseli, hanem jobboldali, patrióta és kereszténydemokrata, ami nem szokványos jelenség Európában – közölte, mondván, hogy „a liberális fősodor ezért mindig is bírálni fogja a vezetést, de azt tiszteletben kell tartani, hogy az utóbbi négy választást a kormánypártok toronymagasan megnyerték”.
