Magyarország;Lázár János;építkezés;jóváhagyás;

Itt a törvényjavaslat, Lázár János nélkül szinte semmi nem épülhet többé Magyarországon uniós vagy állami forrásból

Az önkormányzati projektek java részét is ellenőrzése alá vonná az állam.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján már olvasható az a törvényjavaslat, amely teljesen új szerepet szán az önkormányzatoknak a nagyobb projektek megvalósításában.

Lázár János hivatalba lépése után nem sokkal bejelentette, hogy új beruházási törvényt irat, amelyben véget vetnek az egyszereplős közbeszerzéseknek és megregulázzák az építőanyagok drágulásának áthárítását. Az akkori ígéret január elsejei bevezetésről szólt, de csak a múlt héten került fel a tárca honlapjára a tervezet.

Ahogy az indoklásban olvasható a törvényjavaslat új alapokra kívánja helyezi, illetve egységesítené az állami építési beruházások rendszerét. Hatékonyabbá tenné az állami építési beruházások megvalósítását, kiszámíthatóbb jogviszonyokat teremtene. A cél az, hogy Magyarország a sikeres állami építési beruházások területén 2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön. Bár az nem látszik kristálytisztán, hogyan is valósulna ez meg a törvény által.

A jogszabály mindenesetre a leírás szerint újraszabályozza az állami építési beruházások teljes „életciklusát” az előkészítéstől a tervezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig és fenntartásig, különös figyelemmel költséghatékonyság és az érték-haszon szemlélet elvére. Mint írják: a szakmai koncepció kialakításához összesen 26 szakmai szervezettől, valamint állami szereplőktől kértek be javaslatot és érkezett is 900 észrevétel. Bizonyosan sokan szeretnék tudni, hogy vajon kinek a fejéből pattant ki az önkormányzatok teljes „beruházási gyámság” alá vonása.

Az új törvény hatálya ugyanis valamennyi nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő állami építési beruházásra kiterjedne. Márpedig ez jóval elmarad az uniós építési és szolgáltatási koncessziós értékhatártól,

amely az idén 5 382 000 euró, azaz 1 883 592 360 forint. A nemzeti közbeszerzési értékhatár viszont a Közbeszerzési Hatóság idén januári elnöki tájékoztatója szerint 50, illetve 100 millió forint ajánlatkérőtől függően. A törvény hatálya nem terjed ki mindenkire, így a gazdasági társaságok, civil és egyházi szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok, vagyonkezelő alapítványok, atomenergetikai beruházások és a Budapest-Belgrád vasút kivételt képez. A törvény külön kategóriába sorolja és állami építési beruházásként nevesíti azokat a projekteket, amelyek előkészítéséhez és megvalósításához központi költségvetési vagy nem közvetlen európai uniós forrást vesznek igénybe és ezek mértéke meghaladja a projekt értékének ötven százalékát, függetlenül attól, hogy az építési beruházás az állam javára valósul-e meg. Márpedig a magyar települések közül csak kevesen és ritkán tudnak mindenféle külső támogatás nélkül bármiféle projektet elindítani. Mindezeket együttvéve – bár a szövegben betűhíven nem szerepel – a törvény minden bizonnyal a települési önkormányzatokra is vonatkozik.

A törvény hatálya alá tartozó beruházásokat pedig az előkészítéstől, sőt, az Orbán-kormány elé terjesztett éves keretprogramba való bekerüléstől a megvalósításig az építési minisztérium felügyeli, amelynek vezetője dönt a jóváhagyott keretprogramban szereplő projektek megindításáról is. Ha uniós forrásból valósul meg a beruházás, akkor a minisztert konzorciumi tagként kell bevonni a projektbe.

A beruházásokat a miniszter által létrehozott projektszervezetet menedzseli, amelyben a miniszter, a tervező, a kivitelező és mások mellett a beruházás helyszíne szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere által delegált személy is helyet kap, így a szavazata egy lesz a tucatból.

S ha ez nem lenne elég, még egy pontban merülnek fel nevesítetten az önkormányzatok, mégpedig a kiemelt beruházással kapcsolatban. A főpolgármesternek, illetve a polgármesternek 15 napja van a részletes indoklással támogatott válaszadásra, ha az állami projekt – s látjuk szinte minden az lesz - megvalósítására kijelölt szerv kérdést vagy intézkedési javaslatot küld neki.

Az önkormányzati autonómia csorbításának leglátványosabb mérföldköveit jelentik az építésügyi jogszabályok egymást követő módosításai. A településkép védelmi törvény után a kormány kénye-kedve szerint rendezte át a köztéri reklámpiacot. Az építéshatósági jogkörök kormányhivatalokhoz telepítésével megszűnt minden előzetes kontroll, a szomszédok értesítési kötelezettségének hiánya sok-sok stikában felhúzott palotácskát eredményez. Az építésügyi hatósági hatáskörök egyre kevésbé biztosítják az önkormányzatok településfejlesztési terveinek megvalósulását.

 Az önkormányzatoknak lassan semmi beleszólásuk nem lesz abba,

ki, mit és hogyan épít a településükön.