A nemzeti versenysport-fejlesztési program keretében idén 2,7 milliárddal többet, összesen 14,5 milliárd forint állami támogatást kapnak 2023-ban az olimpiai sportágak szakszövetségei – jelentette be a Puskás Arénában tartott sajtótájékoztatón Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár.
Hangsúlyozta, az eddigi 16 kiemelt sportág helyett mostantól már 43 - téli és nyári - ötkarikás sportág részesül támogatásban. Mint elhangzott, a bürokrácia csökkentésének érdekében a korábban meglévő hét-kilenc szerződést egybegyúrták, a szövetségek egy kontraktust keretében, egy összegben jutnak hozzá a támogatás összegéhez. Az eredményesség mellett a pénzösszegek felhasználását is figyelemmel fogják kísérni, ezt a divíziót a Nemzeti Sportügynökségben a korábbi világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes magyar gátfutó, Baji Balázs vezeti.
Schmidt Ádám elmondta, a támogatás hat fontos feladatra biztosít forrást, ezek közé tartoznak a működési költségek, az olimpiai felkészülés és felnőtt élsport, utánpótlás-nevelés, edzőprogramok és eszközbeszerzés, valamint állagmegóvást, karbantartást, felújítást célzó kifizetések.
Mint mondta, egyik szövetség sem kap kevesebb pénzt, mint tavaly, azt viszont újságírói kérdésre nem árulta el, kinek mennyi jut. Mint fogalmazott: a szövetségeket a hét elején már tájékoztatták, s rájuk bízzák, hogy megosszák mindezt a nyilvánossággal. A sportért felelős államtitkár a triatlont kiemelte, mint olyan sportágat, amely a közelmúltban jelentősen javuló eredményeket mutatott, így esetében a támogatás mértéke is emelkedett.
Schmidt Gábor sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a közös munka elején túl vannak, a program kereteit kialakították, de ezt működtetni kell majd. Kifejtette, hogy az elmúlt hónapokban minden szövetség képviselőivel leültek egyeztetni, s felmérték, hogyan lehetnek még eredményesebbek. Leszögezte, a sportágakat nem akarják egymással versenyeztetni, ugyanakkor fontos, hogy a lemaradók felzárkózzanak, ehhez pedig igyekeznek minden segítséget megadni.
Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke nagyon konstruktívnak nevezte az előkészítő munkát, szerinte a szakmai vélemények megfontolásra kerültek, szinte kivétel nélkül beépültek a döntési mechanizmusokba. Mint mondta, a közelgő, 2024-es párizsi olimpia miatt az idei a kvótaszerzés szempontjából meghatározó esztendő lesz, de a nehéz a gazdasági helyzet ellenére nem esik csorba, tudnak készülni az ötkarikás játékokra.
Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke is üdvözítőnek tartotta, hogy a támogatási rendszer átalakítását szakmai konzultáció előzte meg. A 2024-es paralimpiai játékok kapcsán úgy fogalmazott: 22 sportág lesz érdekelt, a magyaroknak 17-ben van reális esélyük a kvótaszerzésre, a maradék öt esetében kisebb csodára lenne szükség.
A sajtótájékoztató végeztével a pulpituson ülők megkapták azt a kérdést, hogy Magyarországon napirenden szerepel-e az olimpiarendezés. Schmidt Ádám elmondta, ez a kérdés nincsen napirenden, de amennyiben úgy alakul, akkor természetesen mindent megtesznek azért, hogy ez létrejöhessen. Gyulay Zsolt hozzátette, a MOB-nak nem lehet más célja, minthogy törekszik arra, minél több multisportesemény kerüljön hazánkba. Szerinte nem aktuális beszélni erről, ugyanis a 2036-os olimpia rendezési jogát majd csak 2025 környékén ítélik oda, ugyanakkor az mindenképp pozitív, hogy az infrastruktúra jelentősen fejlődött az elmúlt években. Hozzátette, az olimpia rendezésének nem szabadna politikai ügynek lennie, a továbbiakban pedig azért fognak dolgozni, hogy javuljon a mozgalom társadalmi támogatottsága.
Végezetül szintén újságírói kérdésre elhangzott, hogy a látvány csapatsportágak által igénybe vehető TAO-keret változatlanul 124,9 milliárd forint marad.
Az egészségügy és az alapfokú oktatás az Orbán-kormány pótköltségvetésének vesztese59,5 milliárdos áremelkedés
A 2024-es párizsi nyári olimpia és paralimpia építési munkálatainak java része ez év végére befejeződik - jelentette ki az infrastruktúra kiépítéséért felelős cég, a Solideo vezetője.
Nicolas Ferrand vezérigazgató, akinek a szavait az insidethegames.biz portál idézte, hozzáfűzte ugyanakkor, hogy "egy sor probléma" miatt a költségek emelkedni fognak, s a drágulás okai között említette az infláció és a koronavírus-járvány mellett az ukrajnai háborút is. Becslése szerint eddig a munka 89 százalékával készültek el, és mintegy 150 millió eurós (59,5 milliárd Ft) többletköltséggel számol.
A gondokat részletezve a vezérigazgató aggodalomra okot adónak nevezte a Porte de La Chapelle Aréna helyszínének késedelmes kijelölését, de hite szerint itt is végeznek a feladatokkal az év végére. Ide tervezik az olimpián a tollaslabda és a ritmikus gimnasztika, a paralimpián pedig a para-tollaslabda és a para-erőemelés versenyeit. Egyelőre problémát jelent a légkondicionálás hiánya a saint-denis-i sportolói faluban, de erre is megoldást ígért.
A jövő évi párizsi olimpiát július 26. és augusztus 11. között rendezik, majd augusztus 28-tól szeptember 8-ig tart a paralimpia.
