Kövér László szerint Madách Imrének ma csak az nem tetszene, hogy Ádám és Éva helyett Ádám és Béla korában élünk

A demokratikus legitimitással nem rendelkező „magánhatalmak” pénzügyi és technológiai fölénybe kerültek – mondta.

Madách Imre 163 évvel ezelőtt megírt művében, Az ember tragédiájában előrevetítette a mai világunkat, benne valamennyiünk félelmét és reményét – mondta Kövér László házelnök pénteken Balassagyarmaton, a Madách Imre születésének 200. évfordulóján tartott Nógrád vármegyei Madách-ünnepségen.

Ünnepi beszédét úgy folytatta: napjainkban Madách Imre csak amiatt vonná össze a szemöldökét, hogy „Ádám és Éva az emberiség fennmaradását biztosító egymásnak rendeltségét a mai nyugati kultúrában micsoda hévvel igyekeznek átírni Ádám és Béla kapcsolatára”. Madách Imre minden egyéb tekintetben pontosan megírta a lényeget mai világunkról, az emberi lélekért zajló szakadatlan küzdelemről, a jó és a rossz, a fény és a sötétség, a hit és a tagadás, végső soron Isten és a sátán között – fűzte hozzá.

Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: Madách Imrére azért vagyunk büszkék, mert egyetemes értékű és örök érvényű művet ajándékozott nekünk és a nagyvilágnak, főműve a világirodalom egyik legmélyebb filozófiai költeménye.

Kövér László a mai ember tragédiájának azt nevezte, hogy a lelki és szellemi merényletekhez korábban soha nem látott hatékonyságú eszközök állnak rendelkezésre. Mint kifejtette, a Földön élő több mint nyolcmilliárd emberből ötmilliárd csatlakozik az internethez és átlagban naponta több mint hat órát tölt a digitális világban. – Úgy is mondhatnánk, az emberiség lassan, de biztosan a fizikai világból a virtuális világba menekül, hasonlóan, mint ahogy Madách Imre Ádámja menekült az űrbe – fogalmazott. Az emberiség számára páratlan esély, ha ez a digitális rendszer a közjót és a közérdeket szolgálja a fizikai világban, és rettenetes veszély, ha - miként ez látszik - mindezt magánérdekek vonják uralmuk alá.

A házelnök arról is beszélt, hogy a demokratikus legitimitással nem rendelkező magánhatalmak pénzügyi és technológiai fölénybe kerültek, és új hatalmi világrendet akarnak szabni. A közhatalmat képviselő államok és a kevesek érdekeit szolgáló magánhatalmak új erőegyensúlya nélkül a nyugati világban napjainkban tapasztalható lelki, szellemi, gazdasági és politikai válságok a jövőben tovább fognak mélyülni. – A 20. század borzalmain túllépni akaró Ádám számára, úgy tűnik, a 21. sem tartogat mást, mint újabb illúziók elvesztését, az eszmények sárba tiprását, és a rációba kapaszkodó remény megcsúfolását – mondta, hozzátéve: de mi itt, Madách Imre hazájában ismerjük a titkot: megmaradásunk záloga mindmáig a küzdeni akarás és a Mindenható kegyelme volt.

Az ünnepségen köszöntőt mondott Balla Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a vármegyei közgyűlés elnöke is. Hagyományosan a rendezvényen adták át a vármegyei önkormányzat Madách-díjait. Az elismerést idén Takaró Mihály irodalomtörténész és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója vehette át. L. Simon László József Attila-díjas költő, volt kulturális államtitkár, Takaró Mihály pedig a többi között azokról a kijelentéseiről ismert, hogy Kertész Imre nem magyar, Spiró György nem ember, a Nyugat csak „egy kis zsidó lapocska” volt, Petri György a pokolra jutott, Esterházy Pétert pedig nem kell tanítani, mert „kultúraromboló” volt. Ennek ellenére 2019-ben ő is József Attila-díjas lett.