A magyar kormány uniós problémamegoldója, Navracsics (miniszter, Tibor) azt mondta a tárgyalásai után, minden brüsszeli kérés teljesíthető, nincs akadálya az Erasmus+ és a Horizont folytatásának. Már márciusban törvényt módosíthatnak, a kuratóriumokból eltűnnek a politikusok, a kuratóriumi tagok kinevezése sem korlátlan időtartamra szólna. Azt kérte a tárgyaláson, hogy tisztázzák: kiket, milyen szinten tiltsanak el a kuratóriumi tagságtól.
A kormányzati öntömjén szerint Navracsics – a kereszténydemokrata, akit emberek közé mernek engedni – öt perc alatt megoldotta a problémát, elhárította a válságot.
Béke lesz, és egyetértés.
Nemrég Orbán (kormányfő, Viktor) még szamárságnak nevezte a Bizottság kifogásait, szerinte Brüsszel pénzügyileg sarokba akarta szorítani Magyarországot, csakhogy Magyarország nélkülük is boldogul. Azért ütik a gyerekeket, mert nem tudnak mire menni a kormánnyal. Micsoda ember az, aki bosszút állna más nemzet gyerekén? De a kormány ezt nem hagyja. Erről már egy szó sem. Navracsics öt perc alatt megoldotta. Lesz még egyeztetés, kell a törvénymódosítás, aztán a diadal ünneplése. Feltéve, hogy a kormány valóban feloldaná a konfliktust. Azt és annyit, amit és amennyit Brüsszel kifogásol.
Tegyünk úgy, mintha minden rendben lenne. Brüsszel (az új Moszkva) már nem támadja a magyar gyerekeket, a diákok fél évre kiáramlanak külföldre, a pénzek beáramlanak a magyarországi kutatásokba, a magyarországi kutatók nem lesznek kizárva a nemzetközi tudományos életből és vérkeringésből. Mert a kuratóriumokból eltűnnek a miniszterek. És talán nem polgármesterek ülnek a helyükre. Néhány évre. Esetleg az újraválasztás lehetősége nélkül.
Valóban ennyi volt a probléma? Nem pedig az, ami mégiscsak itt marad: az autonómia felszámolása, az irányítás megszerzése.