Messzire elér a Kreml keze

Külföldön sem tűri a független orosz médiát a Putyin-rezsim.

Az orosz főügyészség csütörtökön felvette a lett fővárosban működő Meduza független orosz hírportált a "nemkívánatos" szervezetek listájára. A főügyészség indoklása szerint erre a legsúlyosabb besorolási kategóriára azért volt szükség, mert a Meduza tevékenysége "veszélyt jelent az Orosz Föderáció alkotmányos rendjének alapjaira és biztonságára". A 2015-ben elfogadott vonatkozó törvény felhatalmazza a főügyészt arra, hogy ezt a minősítést bármely külföldi vagy nemzetközi nem kormányzati szervezetre is ráhúzza, ha a szövetségi ügynökség úgy dönt, hogy a csoport tevékenysége valamilyen módon veszélyezteti "Oroszország alkotmányos rendjét, védelmi képességét vagy biztonságát".

A „nemkívánatos szervezet” besorolás célja általában az, hogy ezzel feloszlatásra kényszerítse a megcélzott szervezetet, de ez a Meduza esetében – legalábbis egyelőre – nem így lesz. Korábban már szervezetek sorát, köztük mind Alekszej Navalnij korrupcióellenes hálózatát, mind Mihail Hodorkovszkij jogvédő alapítványát nemkívánatos szervezetté minősítették Oroszországban, mindkettő fel is számolta tevékenységét, mert ellenkező esetben komoly veszélynek tették volna ki munkatársaikat. A nemkívánatos és a terrorszervezetek megítélése gyakorlatilag azonos elbírálás alá esik, a munkatársak, a velük együttműködők és a pénzügyi adományozók egyaránt komoly börtönbüntetésre számíthatnak.

A Meduza azonban más eset, a portál be is jelentette saját főoldalán, hogy folytatja tevékenységét, sőt a jövőben már azt sem tünteti fel, hogy „külföldi ügynök szervezet”. Munkájuk viszont nagyon megnehezedik, hiszen a velük együttműködők, forrásaik és adományozóik is veszélybe kerülnek. Olvasottságuk is minden bizonnyal megsínyli, hiszen, amint a portál jelezte olvasói felé, a vonatkozó jogszabály előírja, hogy az oroszoknak tilos részt venniük a "nemkívánatos szervezetek" munkájában, még Oroszországon kívül is, aki mégis megteszi, az akár négy évig terjedő szabadságvesztést kockáztat. Az ilyen szervezeteknek nyújtott pénzügyi hozzájárulás öt évig terjedő börtönbüntetéssel jár. De bűncselekménynek minősül a "nemkívánatos szervezet" által kiadott anyagok terjesztése vagy az azokra való hivatkozás is, ami azt jelenti, hogy a hatóság blokkolhatja a Meduza bármilyen tartalmát idéző vagy erre hivatkozó orosz médiát, de azt is, hogy az orosz olvasók már nem oszthatják meg cikkeiket a közösségi médiában, sőt azok lájkolásával vagy kommentelésével is kockáztatnak.

A Meduza eleve a lett fővárosban jött létre, miután a Lenta portál főszerkesztőjét, Galina Timocsenkót hatalmi kérésre, a Kremlhez egyre szorosabban kötődő milliárdos tulajdonosa, Alekszandr Mamut 2014-ben kirúgta, az újságírók pedig tiltakozásképpen maguk mondtak fel. A kollektíva által alapított portál 18-20 milliós látogatóval és komoly hirdetői táborral rendelkezett, amikor 2021-ben külföldi ügynökké minősítették. Ez már nagyon megnehezítette munkájukat, elűzte a hirdetőket és felére csökkentette az olvasók számát. Ennek ellenére a Meduza folyamatosan szerzett információkat kormányzati és Krem-közeli körökből, a The Moscow Times-nak nyilatkozó Abbasz Gallyamov politikai tanácsadó, Putyin egykori beszédírója azt valószínűsítette, hogy vélhetően ez lett a vesztük. "Túl sok olyan kiszivárogtatás történt a Meduzán keresztül, amely hátrányos volt az orosz héjákra nézve", állította Gallyamov, hozzátéve, hogy az orosz biztonsági szolgálatok ezzel a címkézéssel igyekeznek megnehezíteni a Meduza számára a forrásaikkal való kapcsolattartást.

Galina Timcsenko, a Meduza vezérigazgatója a The Moscow Timesnak azt mondta, hogy a döntés nem volt teljesen váratlan számukra, az ukrajnai háború kezdete óta tudták, hogy ez csak idő kérdése, fel is készültek erre a lehetőségre.

Az ügyészségi lépés minden bizonnyal hatalmi bosszú és nem független attól, hogy Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója már júliusban kérte, hogy a Meduzát minősítsék nemkívánatos szervezetnek, közvetlenül azután, hogy a portál közzétette a zsoldoscsoportja tevékenységéről szóló vizsgálatot, amelyet Prigozsin "pacifizmusnak álcázott provokációnak" nevezett.