– Kíváncsi lennék, mit szólna hozzá a közvélemény, ha az állam átadná a Margitszigetet egy cégnek, mely lezárná a hidakról levezető lejárókat, nekiállna kivágni a fákat, majd hatalmas, zárt lakóparkot építene? – illusztrálta egy kérdéssel Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) elnökhelyettese, hogy mi vár a helyiekre, ha megvalósul a hajdani Club Aligába tervezett, jelenleg kiemelt állami beruházásként kezelt, s ezzel a helyi szabályozásokon átlépő projekt. Ennek megvalósulása esetén ugyanis a Balatonvilágoshoz tartozó településrész lakóit és nyaralótulajdonosait ugyanúgy elzárnák a tóparttól, mint a rendszerváltás előtt évtizedekig, amikor a pártüdülő miatt számított megközelíthetetlennek a terület.
Pedig – ahogyan arról lapunk beszámolt – tavaly júliusban úgy tűnt, fellélegezhetnek az aligai partszakaszért aggódók. Hiszen a beruházó Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. kérésére a Somogy Megyei Kormányhivatal visszavonta az Aligaligetnek nevezett projekthez áprilisban kiadott környezetvédelmi engedélyt. Utóbbi birtokában a cégek magán luxusüdülővé alakíthatták volna a hajdani Club Aligát.
„Végre megint lehet reménykedni!” - visszavonták a Club Aliga környezetvédelmi engedélyétAz engedélyt amúgy az AFE megtámadta, ráadásul a civilek komoly segítséget kaptak a parlamentben, ahol ellenzéki képviselők a projektről kérdezték Lázár János építési és beruházási (legújabban építési és közlekedési) minisztert, aki válaszában kijelentette: felülvizsgálják az állami kiemelt beruházások rendjét. Helyettese, Csepreghy Nándor pedig arról beszélt, az ősszel benyújtott törvénnyel előírják majd, hogy csak olyan beruházások valósulhassanak meg a jövőben, amelyek garantálják, hogy a magyar emberek hozzáférhetnek a tavakhoz és más természeti kincsekhez. Csepreghy még azt is hozzátette, az aligai beruházás esetében kérni fogják a befektetőtől – a jövőben pedig kötelezővé teszik –, hogy a helyi közösségek véleményét kikérve, illetve a helyi közösségek érdekeivel szemben semmilyen beruházást ne valósítson meg. Ezzel úgy tűnt, siker koronázza a civilek több éves tiltakozó akcióit, és a tervezett formában mégsem valósul meg a projekt.
– Nem véletlenül kérjük immár két és fél éve, hogy a kormány vonja vissza a kiemelt beruházássá nyilvánítást, ez ugyanis lehetővé teszi a cég számára, hogy semmisnek nyilváníttassa az önkormányzattal kötött településrendezési szerződést, mely szerint fenn kellene tartania a helyiek használta parti sétányokat, közparkot és közutat – jegyezte meg Bukovszki András. Az AFE elnökhelyettese elismerte, nyáron kicsit megnyugodtak, főleg, hogy úgy tűnt, a beruházó meghátrált, hiszen az engedély visszavonását a cégek azzal indokolták, hogy a fejlesztéseket a környezeti hatásvizsgálati eljárásban vizsgált és értékelt eredeti tervekhez képest jelentősen eltérő műszaki tartalommal, moderált beépítési mértékkel, és egyes létesítmények átpozícionálásával kívánják megvalósítani. A tavaly szeptemberi közmeghallgatáson a Pro-Mot képviselői ráadásul arra is ígéretet tettek a helyieknek, hogy az idén márciusában ismertetik a végleges terveiket.
– Azóta kiderült, hogy csak el akarják kerülni a környezeti hatásvizsgálatot, mely a teljes projekt alapján mérte volna fel a várható terhelést, környezeti változásokat
– folytatta Bukovszki András –, s most nem egy projektként, hanem részekre bontva adják be az engedélykérelmeket. December 21-én derült ki például az AFE számára, hogy a kormányhivatal építési engedélyt adott a magaspart tetejére a Bayer Propertynek (lásd keretes írásunkat) öt, lapos tetős társasház építésére porta- és fürdőépülettel és külső medencével.
„Pince plusz öt emelet és tetőszint: az épületek legmagasabb pontja meghaladja majd a 20 métert” – mutatta a terveket Bukovszki András. – Épületenként 21, azaz összesen 105 lakás épül 145 garázzsal, azaz tulajdonképpen egy zárt lakópark épül. A kiemelt státuszt biztosító kormányrendelet 80 százalékos beépítést és 18 méteres magasságot tesz lehetővé, noha a helyi építési szabályzat csak 25 százalékos beépíthetőséget, s területtől függően 4,5-10 méteres épületmagasságot engedélyezne, a szabályozási terv pedig kiemelt kilátás- és látványvédelmet ír elő. Ráadásul a helyi védelem alatt álló, több, mint 8 millió éves löszfalat rézsűszerűn lebontják, hogy a löszfal alsó részén nagyobb épületek épülhessenek.
Cseppet sem mellékesen úgy tűnik, a kormányhivatal is megpróbálja nehezíteni a civilek helyzetét: az AFE december közepén szerzett tudomást az építési engedélyezési eljárásról. Ezek után a kormányhivatal honlapján december 21-én jelent meg – hiányosan, például a kötelező látványelemek nélkül – a hirdetmény az építési engedélyről, továbbá, hogy a dokumentáció a hivatalban megtekinthető. Csakhogy a kormány október végén – vélhetően a magas energiaköltségek miatt – igazgatási szünetet rendelt el december 22-től január 6-ig, vagyis a megadott betekintési időben a hivatal zárva volt.
– És nemcsak így próbálják elhallgatni, hogy mi készül – állította Bukovszki András. – Az építkezés szomszédságában vagy félszáz ingatlan található, tulajdonosaik részére elvileg közmeghallgatást kellett volna tartania a kormányhivatalnak.
Az önkormányzat sem lépett. Noha a héttagú testületből hárman javasolták, nem támadta meg bíróságon az építési engedélyt. Az AFE viszont megtette: január 23-i keresetüket február 2-án be is fogadta a bíróság.
– Kifejezetten veszélyes ekkora épületeket felhúzni a magaspart oldalába, ráadásul a növények kiirtása, a földmunkák, a közműfektetések tovább növelik a kockázatot
– mondta az AFE elnökhelyettese, aki hozzátette, az öt, hatalmas luxusapartmanház mellett a kikötőépület is építési engedélyt kapott, vagyis a nagy nyári visszakozás után a beruházó kisebb részekre bontva próbálja megvalósítani terveit, bízva benne, hogy így nem éri el a közvélemény ingerküszöbét. – A közfelháborodás miatt a kormány visszavonta az egykori aligai úttörőtábor területére építendő hétszintes, 92 lakásos épületszörny kiemelt státuszát, így az építési engedélye is ugrott. Ugyanezt szeretnénk elérni a Club Aligánál is: ha sikerül, ismét a helyi szabályok vonatkoznak majd a területre, melyek biztosítják a közfunkciókat, a településkép, kilátás és látványvédelem teljesülését, s megmenekül a löszfal – tette hozzá.
A Club Aligáról itt írtunk részletesen.
Egyeztetés nem volt
A Balaton védelme érdekében, a tóparti beruházások ellen tiltakozva írt levelet Lázár János építési és beruházási miniszternek a helyi önkormányzatokat tömörtő Balatoni Szövetség. Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere, a szövetség elnöke – emlékeztetve a tárcavezetőt nyári kijelentésére, mely szerint „a Balaton partjára csak azt és csak olyat lehet építeni, amit a helyi közösség megenged és lehetővé tesz” – úgy látja, a legsúlyosabb problémát az okozza, hogy nem születtek meg a területrendezési törvényhez kapcsolódóan az új vízparti tervek. Lombár szerint az illetékesek három éve ugyan végigjárták a településeket, információkat gyűjtve egy-egy adott partszakaszt érintő tervekről, problémákról, azonban egyeztetés azóta sem történt. A szövetség vezetője kérte a minisztert, hogy a vízparti tervek a közcélú parthasználatot helyezzék előtérbe és a köz érdekét szolgálják.
A fenyvesi polgármester emellett javasolta egy balatoni kormánybiztos kinevezését, s arra kérte Lázárt, mielőbb tegyen javaslatot a balatoni főépítész személyére és a Balatoni Tervtanács összeállítására, valamint működtetésére, illetve, hogy a tóparti településeket jobban vonják be a Balatont érintő tervezési és jogalkotási folyamatokba.
Betette a lábát a NER
Lapunk végig követte a Club Aligával kapcsolatos eseményeket: a hajdani, zárt pártüdülő helyiek előtt a rendszerváltáskor megnyitott területén, a Balaton talán legértékesebb ingatlanán komoly fejlesztéseket tervezett a Pro-Mot Kft., melyben 2018-ban lett többségi, 75 százalékos tulajdonos az akkor még Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt. Az Appeninn 2020 tavaszán Jellinek Dániel érdekeltségébe került, az idén tavasszal aztán meglepő módon ismét gazdát cserélt a Pro Mot: március közepén a NER új csillagai közé tartozó Balázs Attila vezette Bayer Property vásárolta meg.
Balázs az elmúlt években tört fel, cégei többek között a Puskás Aréna, az MTK-stadion vagy a Ludovika campus építésénél dolgoztak alvállalkozóként, s cége építheti át – a helyiek komoly tiltakozása ellenére – Zugló központját is. Különböző beruházásaihoz nagyjából 15 milliárd forint állami támogatást kapott, s jelentős állami dotációval számolhatott az Aligaliget-fejlesztés is: több ütemben 10 milliárd forintot jutott kikötőfejlesztésre, szállodaépítésre, Agóra-kialakításra azok után, hogy a kormány 2020 augusztus elején kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítette a beruházást.
Mint a Pro-Mot korábbi beszámolójából kiderült, 46 hektáron – melyből 10 hektár állami tulajdon, ennek csak vagyonkezelője a cég 2056-ig – új utak, közművek épülnek, Agórát alakítanak ki a bővülő kikötő közelében, 122 szobás szállodakomplexum és negyven kisházas nyaraló épül, ehhez legyalulják a helyileg védett löszfal egy részét, a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták. A helyiek viszont attól tartottak, hogy a fejlesztéssel az addigi közterületek is magánkézbe kerülnek, korlátozzák a használatukat, és így nem tudnak lejutni a 32 éve visszakapott partjukra.
