A nagy visszakozás után a beruházó most kisebb részekre bontva próbálja megvalósítani terveit a Club Aligánál

A kormányhivatal az időponttal trükközött, az önkormányzat nem lép, a civilek aggódnak.

– Kíváncsi lennék, mit szólna hozzá a közvélemény, ha az állam átadná a Margitszigetet egy cégnek, mely lezárná a hidakról levezető lejárókat, nekiállna kivágni a fákat, majd hatalmas, zárt lakóparkot építene? – illusztrálta egy kérdéssel Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) elnökhelyettese, hogy mi vár a helyiekre, ha megvalósul a hajdani Club Aligába tervezett, jelenleg kiemelt állami beruházásként kezelt, s ezzel a helyi szabályozásokon átlépő projekt. Ennek megvalósulása esetén ugyanis a Balatonvilágoshoz tartozó településrész lakóit és nyaralótulajdonosait ugyanúgy elzárnák a tóparttól, mint a rendszerváltás előtt évtizedekig, amikor a pártüdülő miatt számított megközelíthetetlennek a terület.

Pedig – ahogyan arról lapunk beszámolt – tavaly júliusban úgy tűnt, fellélegezhetnek az aligai partszakaszért aggódók. Hiszen a beruházó Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. kérésére a Somogy Megyei Kormányhivatal visszavonta az Aligaligetnek nevezett projekthez áprilisban kiadott környezetvédelmi engedélyt. Utóbbi birtokában a cégek magán luxusüdülővé alakíthatták volna a hajdani Club Aligát.

Az engedélyt amúgy az AFE megtámadta, ráadásul a civilek komoly segítséget kaptak a parlamentben, ahol ellenzéki képviselők a projektről kérdezték Lázár János építési és beruházási (legújabban építési és közlekedési) minisztert, aki válaszában kijelentette: felülvizsgálják az állami kiemelt beruházások rendjét. Helyettese, Csepreghy Nándor pedig arról beszélt, az ősszel benyújtott törvénnyel előírják majd, hogy csak olyan beruházások valósulhassanak meg a jövőben, amelyek garantálják, hogy a magyar emberek hozzáférhetnek a tavakhoz és más természeti kincsekhez. Csepreghy még azt is hozzátette, az aligai beruházás esetében kérni fogják a befektetőtől – a jövőben pedig kötelezővé teszik –, hogy a helyi közösségek véleményét kikérve, illetve a helyi közösségek érdekeivel szemben semmilyen beruházást ne valósítson meg. Ezzel úgy tűnt, siker koronázza a civilek több éves tiltakozó akcióit, és a tervezett formában mégsem valósul meg a projekt.

– Nem véletlenül kérjük immár két és fél éve, hogy a kormány vonja vissza a kiemelt beruházássá nyilvánítást, ez ugyanis lehetővé teszi a cég számára, hogy semmisnek nyilváníttassa az önkormányzattal kötött településrendezési szerződést, mely szerint fenn kellene tartania a helyiek használta parti sétányokat, közparkot és közutat – jegyezte meg Bukovszki András. Az AFE elnökhelyettese elismerte, nyáron kicsit megnyugodtak, főleg, hogy úgy tűnt, a beruházó meghátrált, hiszen az engedély visszavonását a cégek azzal indokolták, hogy a fejlesztéseket a környezeti hatásvizsgálati eljárásban vizsgált és értékelt eredeti tervekhez képest jelentősen eltérő műszaki tartalommal, moderált beépítési mértékkel, és egyes létesítmények átpozícionálásával kívánják megvalósítani. A tavaly szeptemberi közmeghallgatáson a Pro-Mot képviselői ráadásul arra is ígéretet tettek a helyieknek, hogy az idén márciusában ismertetik a végleges terveiket.

– folytatta Bukovszki András –, s most nem egy projektként, hanem részekre bontva adják be az engedélykérelmeket. December 21-én derült ki például az AFE számára, hogy a kormányhivatal építési engedélyt adott a magaspart tetejére a Bayer Propertynek (lásd keretes írásunkat) öt, lapos tetős társasház építésére porta- és fürdőépülettel és külső medencével.

„Pince plusz öt emelet és tetőszint: az épületek legmagasabb pontja meghaladja majd a 20 métert” – mutatta a terveket Bukovszki András. – Épületenként 21, azaz összesen 105 lakás épül 145 garázzsal, azaz tulajdonképpen egy zárt lakópark épül. A kiemelt státuszt biztosító kormányrendelet 80 százalékos beépítést és 18 méteres magasságot tesz lehetővé, noha a helyi építési szabályzat csak 25 százalékos beépíthetőséget, s területtől függően 4,5-10 méteres épületmagasságot engedélyezne, a szabályozási terv pedig kiemelt kilátás- és látványvédelmet ír elő. Ráadásul a helyi védelem alatt álló, több, mint 8 millió éves löszfalat rézsűszerűn lebontják, hogy a löszfal alsó részén nagyobb épületek épülhessenek.

Cseppet sem mellékesen úgy tűnik, a kormányhivatal is megpróbálja nehezíteni a civilek helyzetét: az AFE december közepén szerzett tudomást az építési engedélyezési eljárásról. Ezek után a kormányhivatal honlapján december 21-én jelent meg – hiányosan, például a kötelező látványelemek nélkül – a hirdetmény az építési engedélyről, továbbá, hogy a dokumentáció a hivatalban megtekinthető. Csakhogy a kormány október végén – vélhetően a magas energiaköltségek miatt – igazgatási szünetet rendelt el december 22-től január 6-ig, vagyis a megadott betekintési időben a hivatal zárva volt.

– És nemcsak így próbálják elhallgatni, hogy mi készül – állította Bukovszki András. – Az építkezés szomszédságában vagy félszáz ingatlan található, tulajdonosaik részére elvileg közmeghallgatást kellett volna tartania a kormányhivatalnak.

Az önkormányzat sem lépett. Noha a héttagú testületből hárman javasolták, nem támadta meg bíróságon az építési engedélyt. Az AFE viszont megtette: január 23-i keresetüket február 2-án be is fogadta a bíróság.

– mondta az AFE elnökhelyettese, aki hozzátette, az öt, hatalmas luxusapartmanház mellett a kikötőépület is építési engedélyt kapott, vagyis a nagy nyári visszakozás után a beruházó kisebb részekre bontva próbálja megvalósítani terveit, bízva benne, hogy így nem éri el a közvélemény ingerküszöbét. – A közfelháborodás miatt a kormány visszavonta az egykori aligai úttörőtábor területére építendő hétszintes, 92 lakásos épületszörny kiemelt státuszát, így az építési engedélye is ugrott. Ugyanezt szeretnénk elérni a Club Aligánál is: ha sikerül, ismét a helyi szabályok vonatkoznak majd a területre, melyek biztosítják a közfunkciókat, a településkép, kilátás és látványvédelem teljesülését, s megmenekül a löszfal – tette hozzá.

A Club Aligáról itt írtunk részletesen.