A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre történő felemeléséért folytatott harcot ezért nem lesz könnyű megnyernie, még ha minden törvényi lehetőség adott is számára a népszerűtlen jogszabály elfogadására. Az elnöki tömb azt reméli, hogy a képviselőházban a Republikánusok támogatják a javaslatot, bár látva a széleskörű tiltakozást, elképzelhető, hogy a konzervatív párt mégsem áll az államfői többség mögé a hétfőn kezdődött, 20 napig tartó, majd a szenátusban folytatandó parlamenti vitában. Márpedig a Macron pártnak támogatókra van szüksége, hiszen csak relatív többséggel rendelkezik, abszolúttal nem. Az elnök elvileg alkalmazhatja az alkotmány 49.3-as cikkelyét, amellyel megkerülheti ugyan a parlamentet, de ezzel magára haragítaná honfitársait.
Felmérések szerint a franciák egyre inkább támogatják a nyugdíjreform elleni mozgósításokat. Az Odoxa-backbone Consulting felmérése szerint a polgárok 71%-a helyesli az akciókat, ami öt pontos növekedés január 19-hez képest – ekkor tartották az első országos sztrájkot. A további akciók miatt fennakadások várhatóak a közlekedésben, de a franciákat ez sem érdekli: a megkérdezettek 63%-a azt közölte, kész elfogadni a negatív következményeket. A megkérdezettek 80%-a úgy véli, hogy a tiltakozási hullám folytatódni fog, 56% szerint a kormánynak módosítania kell a tervezetet, vagy teljesen fel kell adnia.
Emmanuel Macron azonban nem kíván változtatni elképzelésein. Az elnök, illetve Élisabeth Borne kormányfő közölte: a nyugdíjkorhatár felemelése 64 évre mondhatni kőbe van vésve.
A legszerencsésebb az ő szempontjukból az lenne, ha a Republikánusok megszavaznák a nyugdíjreformot. A köztársasági elnök egyedül az egykor Nicolas Sarkozy által fémjelzett párt támogatásában reménykedhet. Amint egy miniszter nemrégiben elismerte: e párt kezébe került a döntés kulcsa a kormány további sorsát illetően.
Ám ha a jobboldali politikai erő sem akarja megszavazni a jogszabályt, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy Macron beveti a nukleáris opciót, s az alkotmány 49.3-as cikkelyét alkalmazza. A Le Figaro napilap egy az elnök által fémjelzett Újjászületés párthoz közel álló forrása szerint az elutasítás esetén két forgatókönyv lehetséges: vagy átalakítja a kormányt, vagy feloszlatja a parlamentet abban a reményben, hogy a következő képviselőházban politikai mozgalma már többségre tesz szert.
– Ha a parlamentben nem tudunk kellő támogatásra szert tenni a reformot illetően, akkor más többséget kell keresnünk – közölte nemrégiben a köztársasági elnökhöz közel álló Marc Ferracci, Macron pártjának képviselője, ami azt sejteti, hogy feloszlatnák a parlamentet.
Macron tavaly tavaszi újraválasztása óta már nem egyszer fenyegetett ezzel a lehetőséggel, kivált akkor, ha a képviselők haboznak a kormány egy fontos tervezetének elfogadása kapcsán. Tavaly szeptemberben azt mondta: ha bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatnák a kormányt, gondolkodás nélkül feloszlatná a parlamentet. "Nem látom azt, hogy a kormány megérné hivatali idejének végét" – vélekedett a Le Figaro forrása.
Ugyanakkor még az Elysée-palota tanácsadói sem értenek egyet abban, jó ötlet-e a parlament esetleges feloszlatása. Akadnak olyan vélemények, amelyek szerint erre az sem adna elég okot, ha a törvényhozásban nem kapna többséget a nyugdíjreform. A kormányban is tartanának egy ilyen lépéstől. Szintén a Le Figaro szerint a kabinet egyik befolyásos minisztere úgy véli: csak visszaütne, ha az elnök az urnákhoz parancsolná honfitársait, ez esetben a választók „nem fognak ránk szavazni” – vélekedett.
Az elnöki pártot irányító Stéphane Séjourné szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a nyugdíjreform után olyan témákkal foglalkoznának, amelyekben nagy az esély a kompromisszumra a parlamentben. "A mi prioritásunk az, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a hátralévő négy évet a politikai tőke megtartása érdekében. Ehhez fontos projektekre van szükség” – hangoztatta az Újjászületés főtitkára.