Kétségbeesetten keresik a túlélőket, óráról órára csökken az esélye, hogy a mentőegységek élve húzzanak ki valakit a romok alól

A törökországi és szíriai földrengés után az infrastruktúra megrongálódása nehezíti a humanitárius segélyek célba juttatását, a magyarok azonnal munkához akarnak látni, amint a helyszínre érnek.

Az utórengések, a fagyos hőmérséklet és a megrongálódott utak hátráltatják a mentőket, hogy elérjék a hétfői, 7,8-as erősségű földrengés miatt a romok alá szorultakat Törökország déli részén és Észak-Szíriában. A hivatalos adatok szerint a halottak száma már átlépte az hatezret, a sebesültek száma 25 ezerre tehető, de még rengetegen lehetnek a romok alatt. Az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztetett, hogy az áldozatok száma meghaladhatja a 20 ezret. Recep Tayyip Erdogan török elnök keddi televíziós beszédében három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett a földrengések sújtotta tíz, dél- és délkelet-törökországi tartományban, egyúttal katasztrófaövezetté is nyilvánította a térséget.

A halálos áldozatok száma közép-európai idő szerint kedd éjfél körül legkevesebb 7726-nál tartott. Fuat Oktay alelnök közlése szerint Törökországban 5894 halottról és 34 810 sebesültről tudnak. Eközben Szíriában összesen 1 832 halottról és 3849 sebesültről tettek bejelentést a hatóságok.

Szíriában a legkritikusabb a helyzet, ahol a 11 éve tartó polgárháború már eddig is hatalmas károkat okozott. –Az infrastruktúra tönkrement, azok az utak, amelyeket a humanitárius segélynyújtásokhoz használtunk megrongálódtak, az internetkapcsolat akadozik, általános az üzemanyaghiány. Nincsenek megfelelő munkagépek, amelyekkel a romokat lehetne eltakarítani, a mentők gyakorlatilag puszta kézzel dolgoznak” – mondta el-Mostafa Benlamlih, az ENSZ Damaszkuszban állomásozó koordinátora a Reutersnak. Mohammad Hammoud, a norvég vöröskereszt szíriai vezetője elmondása szerint tárgyalások folynak arról is, hogy egy segélyfolyosót nyissanak a kormány által ellenőrzött országrészen át a földrengés sújtotta területekre. A polgárháború, az aszály és a kolera sújtotta Szíria lakóinak csaknem 90 százaléka szegénységben él, és több mint 50 százalék szorul humanitárius segélyre.

A pusztító földrengés nyomán lázadás tört ki egy börtönben a szír–török határon, és legalább húszan megszöktek. Az intézmény főleg az Iszlám Állam harcosait és a szíriai háborúban részt vett kurd erők tagjait őrzi.

Törökországban legkevesebb 5775 épület omlott össze a katasztrófában, miközben összesen 11 302 romba dőlt épületről érkezett bejelentés, de a fennmaradó csaknem 6000 épület állapotát egyelőre nem tudták felmérni. A földrengésekben érintett területek nagysága mintegy 110 ezer négyzetkilométer, amely nagyjából Törökország területének egyhetede. Eddig több mint 8000 embert emeltek ki a törmelékből Törökországban, körülbelül 380 000 ember keresett menedéket kormányzati menedékházakban vagy szállodákban, mások pedig bevásárlóközpontokban, stadionokban, mecsetekben és közösségi központokban húzódtak meg.

– A földrengés után rohantam anyám házához, ami összeomlott. Vártam a mentőcsapatot, de nem jöttek. Hívtam a hivatalokat, de nem éltek a vonalak. Nagyon hideg van, nincs élelmünk. Az egyik rokonom szöveges üzenetet küldött a romok alól, és a hangját is hallottuk. Órákig volt ott, de végül sikerült kiásnunk. Másokat is megmentettünk. A mentést az eső miatt abbahagytuk, mert félő volt, hogy a romok tovább omlanak. Több mint 24 óra telt el, és anyám még mindig a romok alatt van. Nem tudom, él-e még vagy sem. Az erőforrások annyira szűkösek, de úgy érzem, hiányzik a szervezettség – mondta a The Guardiannak Ali Ünlü a törökországi kahramanmaraşi földrengés epicentrumához közeli Adıyaman városból.

Ez nagyon veszélyes, bármikor ők maguk is a romok alá kerülhetnek. Teljes sokkban vagyok, úgy érzem a föld folyamatosan remeg a lábam alatt, de lehet, hogy csak a testem rázkódik - számolt be az aleppói helyzetről egy túlélő a Deutsche Wellének.

A katasztrófa miatt az egész világ összefogott, hogy segítsen, szinte a világ minden tájáról érkeznek a mentőcsapatok, keresőkutyák, egészségügyi személyzet. Az Életjel Mentőcsoport elnökét lapunk az isztambuli repülőtéren érte el telefonon. A csoport hat személyből és négy speciálisan kiképzett keresőkutyával indult a helyszínre.

Az időjárástól, a körülményektől és a sérülésektől függően reálisan néhány nap lehet amíg valaki életben tud maradni a romok alatt. A életesélyeket most csökkentheti a fagypont alatti hőmérséklet és viharos havazás. A csapatelnök arra számít, hogy öt-tíz napig maradnak a helszínen. Az, hogy a katasztrófa után ilyen gyorsan a helyszínre érhettek, ritkaságnak számít, a külföldi kutatás-mentés ugyanis engedélyekhez kötött: a személyek és a kutyák szakirányú vizsgái, orvosi igazolások, illetve biztosítás szükséges a mentés megkezdéséhez. A magyar külügy is gördülékennyé tette kijutásukat, a török állami légitársaság pedig ingyen jegyekkel támogatta az útjukat. Turi László szerint ilyen flottul tízből egy esetben sikerül a helyszínre jutás. Turi László legutóbb 2016-ban Ecuadorban szintén földrengést követően kutatott túlélők után, egy évvel korábban Nepálban, összesen nyolc katasztrófa helyszínen járt a világban. Mint mondja, a 7,8-as erősség általi pusztítás jóval meghaladja az általa eddig látottakat, így elképzelni sem tudják, mivel fognak találkozni.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ötvenöt főből, két kutyából, két buszból és négy kamionból álló Hunor mentőegysége is megérkezett a rengés által egyik leginkább sújtott török Hatay tartományba. A hivatásos tűzoltókból álló csapat magyar idő szerint nem sokkal dél után a két keresőkutyával megkezdte a túlélők utáni kutatást. Az elmúlt órákban egy húszemeletes épület maradványai között dolgoztak, amelyben a katasztrófa idején körülbelül ezer ember tartózkodott. Párhuzamosan három kárhelyszínen, összesen 16 ezer négyzetméteres területen keresik az embereket, közülük hármat élve ki tudtak menteni, öt embernek a holttestét tudták már csak kiemelni. Ugyanide érkezett a Baptista Szeretetszolgálat 19 főből - kutató-mentő, orvos, tűzoltó, szakápoló, kutyatréner -, illetve hét kutyából álló csapata is. A szervezet lapunk megkeresésére arról tájékoztatott, hogy a sérült telefonhálózat miatt egyelőre alig tudnak kapcsolatba lépni a kinti munkatársaikkal. Az utolsó információjuk az, hogy a csapat Antaki városba érkezett, ahol

Megérkezésük után nem sokkal egy kisebb utórengés is megrázta a környéket. A baptisták mentőcsapata 1999-es és 2001-es földrengés alatt is dolgozott Törökországban, így a területről is rendelkeznek tapasztalatokkal. Pár napig, amíg van remény, mindenki a kutatásban vesz részt, utána az egészségügyi ellátásban vesznek részt. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a szíriai Aleppóban és környékén két mozgó orvosi rendelőt állított fel.

A külgazdasági és külügyminisztérium tájékoztatása szerint, felvették a kapcsolatot a Törökországban tartózkodó magyarokkal, akik közül heten vannak jelenleg a földrengés sújtotta térségben. Mindenki jól van, mindenkivel kapcsolatban vannak. Azt kérik, ha valakinek tudomása van olyan magyar állampolgárról, aki érintett lehet, jelezze a konzuli szolgálatnak vagy az ankarai nagykövetségnek.