Közel 300 ezer közbeszerzési eljárás adatait vizsgálta meg a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), amely letaglózó módon vágja az olvasó arcába a magyarországi állami megrendelések problémáit. Az adatokat grafikonokban és táblázatokban összesítették, de a vizsgált közbeszerzések adatai egyenként is letölthetők az oldalukról, mind a 294 106 darab - figyelt fel rá a 444.
Egyes adatok még mai mércével is egészen sokkolóak. Egy meg nem nevezett, 2010 óta stabilan fideszes vezetésű önkormányzat esetében például kimutatták, hogy három vállalkozás gyakorlatilag nem tud kikapni:
az egyik cég 556, a város által kiírt közbeszerzési pályázaton indult, és mindet megnyerte. Egy másik 598 pályázatból mindössze 7 esetben vesztett, a harmadik pedig 297 pályázatból csak kettőt nem nyert meg.
Azonban ami talán ennél is letaglózóbb, hogy a kutatás azt is kiszámította, nagyjából mennyi esélye van a vizsgált cégeknek, valamint a politikai hátszéllel nem rendelkező vállalkozásoknak sikerre jutni. Az esélypontokat úgy számították ki, hogy a megnyert közbeszerzések számát elosztották az elveszítettekével. Amelyik egyiket sem veszítette el, ott jobb híján 1-gyel osztottak, a másik kettő esetében pedig ily módon 85,43, valamint 148,5-ös eredmény jött ki.
Ezzel szemben a politikai kapcsolatokkal nem rendelkező vállalkozások esélypontja 0,52.
A kutatás azt is megvizsgálta, hogy 2005 óta a 294 106 darab közbeszerzés közül mennyi volt terhelt magas korrupciós kockázattal, és ezzel szemben mennyi esetben volt alacsonyabb. Itt érdemes megjegyezni, hogy a többszereplős közbeszerzések persze nem azt jelentik, hogy nem valamelyik kormányközeli oligarcha lesz a befutó, az egyszereplős közbeszerzések viszont azért jelentenek magasabb rizikófaktort, mert ebben az esetben fennáll a lehetősége, hogy az adott tendert egy konkrét gazdasági szereplőre írták ki, vagy elterjedt a híre a piacon, hogy nem érdemes jelentkezni, mert úgyis előre tudható, hogy ki lesz a nyertes, hovatovább esetleg megtorlásra is számíthatnak az esetleges versenytársak.
Az Európai Unióban 10 százalékra teszik azt az arányt, ami tisztességes rendszer esetén is reális az egyszereplős pályázatokat illetően, ilyen esetekben a feladat speciális jellege okozhatja, hogy csak egy pályázó jelentkezik.
Magyarországon tavaly ez az arány bőven 30 százalék felett volt, ráadásul épp a 2022-es év volt a legtávolabb az uniós ajánlástól.
Ezzel szemben több mint három pályázó csak a közbeszerzések körülbelül 25 százalékában akadt, igaz, ebben a tekintetben még rosszabb év is volt a tavalyinál: 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben a 20 százalékot sem érte el ez az arány. Egyébként mindkét mutató 2005-ben volt a legkevésbé problémás, azóta kisebb megszakításokkal lényegében romló tendencia van. A kutatás azt is megállapította, hogy az utóbbi években - az Európai Unió felől érkező nyomás révén - az arány javulni kezdett az uniós pályázatok tekintetében, a tisztán a magyar adófizetők által finanszírozott közbeszerzések vonatkozó adatai viszont tovább romlottak.
A kutatás külön kitér a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő cégek közbeszerzési eredményeire, ezekből az adatokból - meglepetést szinte már alig okozva - az derült ki, hogy míg 2015 előtt a 2012-es év kivételével szinte alig produkáltak számottevő eredményt, 2015-től kezdődően - a Simicska Lajos-féle G-nap évében - ugrásszerűen megsokasodtak a felcsúti oligarcha valamely cége által megnyert állami megrendelések. A növekedés pedig az elmúlt évek EU-s nyomása ellenére is töretlen, a legtöbb közbeszerzést éppen tavaly nyerte meg.
Az adatok az összes elnyerhető pénz tekintetében (is) egészen dermesztőek: tavaly a teljes, állami megrendelések révén kiosztott közvagyon 12 százaléka landolt Mészáros Lőrincnél, a 2021-es év azonban ennél is magasabb arányt, csaknem 16 százalékot produkált.
És akkor itt emeljük ki még egyszer, ez csak a Mészáros-érdekeltségekre vonatkozó adat, a többi kormányközeli oligarcha közpénzbevétele nincs benne.
A 444 mindehhez megjegyzi, hogy Európai Unió Magyarország ellen érvényesített szankciói elsősorban arra hivatottak, hogy a többi tagállam ide küldött pénze ne ilyen, és ehhez hasonló, megkérdőjelezhető módon legyen elköltve. Az azonban a fent ismertetett adatokból is jól látszik, hogy az uniós pénzek jövőbeni, esetlegesen szigorúbb ellenőrzése a magyar adófizetők által finanszírozott megrendelések problémájára nem jelent megoldást.
Egyébként a Transparency International (TI) berlini központjának felmérései szerint 2022-re Magyarország lett immáron az Európai Unió legkorruptabb országa. Világviszonylatban a magyarországi korrupció holtversenyben áll Kuvaittal, Burkina Fasóval, valamint Trinidad és Tobagóval.
Transparency International: Magyarország lett az EU legkorruptabb országa