Válaszoltak a németek, sokkal kevesebb állami pénzzel támogatják az ottani kínai akkumulátorgyárat, mint a debrecenit az Orbán-kormány

A magyar kabinet azzal próbálja hárítani a tervezett kínai akkugyár kritikáit, hogy ugyanennek a cégnek az üzemét még Németországban is örömmel fogadták, ám a türingiai kormány lapunknak küldött válaszából kiderül, nagy a különbség a két projekt között. Ott például kisebb állami támogatás mellett valódi társadalmi párbeszéd előzte meg a beruházást.

Németországban 11,54 millió eurós (4,6 milliárd forintos) támogatással segítették a CATL arnstadti gyárának létrejöttét – közölte a Népszava kérdésére a kínai beruházásnak otthont adó Türingia tartományi pénzügyminisztériuma. Mint írták, a gyár összköltsége 1,8 milliárd euró (720 milliárd forint) volt. E szerint a német tartomány a beruházási érték 0,64 százalékával segítette a projektet.

A CATL debreceni gyára 3000 milliárd forintba kerülne, a Financial Times pedig 2022 vége felé arról írt – ez a szám a kínai sajtóban most újra megjelent –, hogy a magyar állam többféle formában összesen 320 milliárd forinttal segítheti a beruházást. Ha ez igaz, akkor a beruházási költség 10,6 százalékát ígérte a kormány a kínai cégnek. Ez a tizenhatszorosa annak, mint amit a német tartomány adott. Igaz, a debreceni üzem nagyobb lesz, de nem ennyivel: az arnstadti gyár harmadakkora területen, negyedakkora összegből épült, és 2000 munkahelyet teremt a magyarországi 9000-rel szemben.

Kérdés, hogy valóban 320 milliárd forinttal segíti-e a debreceni projektet a kormány. Lapunk szerdán megkérdezte erről a Külügyminisztériumot, de kitérő választ adva azt írták: később „minden információ elérhető lesz, mint minden ilyen esetben.”

A német tartomány lapunknak küldött válaszából kiderül az is, hogy nem csak az állami támogatásban tér el az arnstadti beruházás a Debrecenbe tervezettől. Abban is jelentős különbség van, hogy miként kezelik azokat, akiknek kifogásaik vannak az akkugyárral szemben.

„Hangsúlyozni kell, hogy az ilyesfajta projektek kizárólag a megfelelő állampolgári részvétellel valósíthatóak meg” – fogalmazott lapunknak a türingiai kormány. Bár a kelet-németországi tartományban nem gigaprojektről van szó, ugyanúgy stratégiai beruházásnak tekintik azt, mint az Orbán-kormány a debrecenit. Az ottani vezetés mégis fogadókészebbnek mutatkozik a lakossági észrevételekre. „Az ilyen méretű gazdasági beruházásokat átlátható, nyilvános vitának kell kísérnie, és a helyben érintett polgárokkal együtt kell megvalósítani. A környezetvédelmi szervezetek aggályait és kifogásait is komolyan kell venni, és ki kell zárni a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Így valósult meg az arnstadti üzem” – ismertette álláspontját a türingiai kormány.

Wolfgang Tiefensee, a kétmilliós tartomány gazdasági minisztere ennek jegyében több lakossági fórumon is tiszteletét tette a környező településeken. Két éve például a közeli Ichtershausenben járt egy közmeghallgatáson, amelyen a gyárhoz tervezett és helyiek által kifogásolt magasfeszültségű vezeték volt napirenden. A tárcavezető – a Thüringer Allgemeine napilap akkori beszámolója szerint – üdvözölte, hogy a vezeték ellenzői polgári kezdeményezést alakítottak, Susanna Karawanskij akkori államtitkár, későbbi tartományi technológiai miniszter pedig a helyi önkormányzat illetékeseivel tárgyalt a kérdésről. A vezetékkel kapcsolatos egyezkedés még azóta sem zárult le, az ellenzők azt szeretnék, ha a föld alatt haladna el az áramhálózat. Ichtershausen szinte azonos népességű, mint a Debrecennel szomszédos Mikepércs, amelynek a novemberi közmeghallgatásán egyetlen vezető magyar politikus sem vett részt.

Bár az arnstadti CATL-akkumulátorgyár építése is kiváltott némi morgolódást, mégsem korbácsolta fel olyan hevesen az indulatokat, mint a debreceni projekt. Ennek egyik legfőbb oka a már említett méretbeli különbség lehet. Szintén fontos tényező, hogy a németeknek nincs okuk kételkedni abban, a környezetvédelmi hatóság lelkiismeretesen elvégzik munkájukat, míg nálunk a gödi akkumulátor-gyár körüli titkolózás megrendítette a közbizalmat. Az sem elhanyagolható differencia, hogy Magyarországgal ellentétben Türingiában nem sajátítottak ki magánterületeket a beruházáshoz és a beépített zöldterületet – az ottani törvényeknek megfelelően – erdőtelepítéssel kompenzálták. A vízfelhasználással kapcsolatos magyar aggályok odaát fel sem merültek, sőt – mint a tartományi pénzügyminisztériumtól megtudtuk – az üzem miatt egy új csatlakozó csomóponttal bővítették a helyi ivóvízhálózatot.

Türingia vezetése büszke arra, hogy a CATL hozzájuk telepítette első európai akkumulátor-gyárát, helyesnek tartja, hogy a kínai óriásvállalat a kontinensen bővíti a termelést és klímavédelmileg előremutatónak tekinti a beruházást. Bodo Ramelow tartományi miniszterelnök azonban nem kívánt belefolyni az Debrecen épülő üzemet övező vitába. „Mivel nem ismerem a bejelentett magyarországi CATL-gyár helyzetének részleteit és így a lakossági ellenállás megnyilvánulását sem, a CATL elkötelezettségét csak német szempontból tudom megítélni” – fogalmazott a Népszavának a politikus.

A tartományi kormány azonban azt hangoztatta, hogy egy ilyen hatalmas beruházás kizárólag az állampolgárok, környezetvédők bevonásával valósítható meg. „Ebben a tekintetben ugyanazoknak a követelményeknek és feltételeknek kell teljesülniük Magyarországon, mint amelyek itt, Türingiában teljesültek” – magyarázta álláspontját a türingiai kormány.