önkormányzat;Debrecen;tanulmány;kormányhivatal;akkumulátorgyár;

- Eltűnt a szakértői tanulmány, amely a debreceni akkumulátorgyár brutális vízfogyasztásáról írt

A debreceni önkormányzat szórólapokon kezdte hazugozni az akkugyár ellen tüntetők érveit, mondván, hogy az ipari park nem fog naponta 40 ezer köbméter vizet fogyasztani, „csak” 24 ezret. A tanulmány értelmében valóban nem precíz adat a 40 ezer köbméter, mert akár 60 ezer is lehet. A városvezetés azonban azt állítja, a szakértők tévedtek.

13 hazugság - 13 igazság – ezt a címet viseli az a szórólap, amellyel a debreceni fideszes vezetésű önkormányzat támadta a városba tervezett kínai akkumulátorgyár ellen tiltakozók érveit. A 24.hu szerint ennek az egyik legfőbb állítását cáfolta egy, a kormányhivatal honlapján megjelent szakértői tanulmány, amelyet azonban ezt követően eltüntettek.

A röplap rögtön az első pontban hazugságnak nevezi azt az állítást, mely szerint naponta 40 ezer köbméter vizet használ majd el a kínai CATL óriásgyára, mert mint fogalmaztak, „a Déli Gazdasági Övezet teljes vízfogyasztása – minden odakerülő vállalat igényét figyelembe véve – összesen 24 ezer köbméter/napban van maximálva, egyhangúlag, ellenszavazat nélkül meghozott közgyűlési döntés alapján”.

Ennek azonban igencsak ellentmondani látszik az a 186 oldalas szakértői tanulmány, ami a röplapokkal gyakorlatilag egyidőben, hétfőn került ki a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapjára. Eszerint ugyanis nem is 40 ezer, hanem megközelítőleg 42 500 köbméter lesz az akkumulátorgyár vízfogyasztása, ami kritikusabb napokon akár 60 ezerig is felszökhet.

Mellesleg a tanulmány a debreceni önkormányzat 100 százalékos tulajdonát képező Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. (DIF) megrendelésére készült, és már tavaly decemberben kész lett vele a szerző Enviro-Expert Kft., így elég kétséges, hogy az önkormányzatnál nem tudtak volna erről az adatról, jóval a tiltakozások kirobbanása előtt. A 186 oldalas dokumentumból egyebek között az is kiderül, hogy a hatalmas fogyasztás miatt vízbeszerzési fejlesztésekre lesz szüksége a városnak, emellett a szennyvíztisztító telep fejlesztése is szükségessé vált.

Két nap után, szerdán délben aztán a tanulmány váratlanul eltűnt a kormányhivatal honlapjáról. A 24.hu elkezdte firtatni ennek az okát, a kormányhivatal az eltűnést azzal indokolta, hogy a kérelmező visszavonta az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmét, így a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az eljárást február 1-jén megszüntette.

A lap kereste a Papp László vezette önkormányzatot is, amely úgy válaszolt, hogy a terület vízigényével kapcsolatos leírás „félreérthetően fogalmazott, ezért a megrendelő önkormányzat kérte annak pontosítását”. A 42 500 köbméter/nap vízmennyiség szerintük Debrecen déli és délkeleti városrészének teljes, vagyis az ipari övezetet és a lakóterületeket is magában foglaló tervezett ellátására, a csúcsigényekre vonatkozik. A Déli Gazdasági Övezet a jövőben is maximum napi 24 ezer köbmétert használhat fel - közölték. Az önkormányzati nyilatkozatnak azonban némileg ellentmondani látszik, hogy a tanulmányt készítő Enviro-Expert Kft. munkatársa azt mondta, hogy őket senki nem kereste meg azzal, hogy probléma lenne az adatokkal.

"Most vagy soha" – ezzel elszántsággal hívta össze szombatra rendkívüli küldöttgyűlését a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Ezen a fórumon születhet döntés arról, hogy milyen nyomásgyakorlási eszközöket vethetnek be szakmai és egzisztenciális érdekeik védelmében.