Kirúgták a moszkvai Tretyakov Galéria igazgatóját, mert nem találták eléggé hazafiasnak

Az orosz kulturális tárca ezúttal biztosra meg, és a KGB utódszervezetének, a jelenlegi FSZB egyik magas rangú tisztviselőjének lányát ültetik, és az sem számít, hogy alig van képzőművészeti tapasztalata.

Zelfira Tregulova szerződése lejárt – fogalmazott röviden az orosz kulturális minisztérium csütörtöki közleménye arról, hogy kirúgták a világ egyik leghíresebb múzeumának, a moszkvai Tretyakov Galériának az igazgatóját – szúrta ki a 444 a Washington Post csütörtöki hírét. Az amerikai lap a „lejárt szerződésről” azonban megírta, hogy valójában az illetékesek nem találták elég hazafiasnak sem őt, sem a múzeum gyűjteményét.

A 67 éves művészettörténész Zelfira Tregulova egész pályafutása alatt múzeumokban dolgozott és világszerte rendezett kiállításokat, székébe azonban most az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) magas rangú tisztviselőjének lányát, Jelena Pronicsevát ültetik, akinek kevés a képzőművészeti tapasztalata. Az új, jóval fiatalabb vezető politológiát tanult, dolgozott a Gazprombank külgazdasági osztályán, az orosz parlament alsóházában, majd a moszkvai Politechnikai Múzeum igazgatója lett, az intézmény azonban egész kinevezése alatt zárva volt.

A Washington Post felidézte, hogy a kirúgott igazgató január végén fenyegető levelet kapott a kulturális minisztériumtól, amelyben azt követelték tőle, hogy számoljon be, hogyan tervezi összehangolni az állandó kiállítások tartalmát az ország „szellemi és erkölcsi értékeivel". A tárca egy állítólagos elégedetlen Tretyakov-látogatóra is hivatkozott, aki kifogásolta, hogy a múzeum nem felel meg a „hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékek megőrzését és megerősítését célzó állami politikának”.

Intő jel lehetett egyébként a kirúgott vezető számára, hogy tavaly novemberben hirtelen elhalasztották a Moszkvai Kortárs Biennálét, amit a Tretyakov Galériában rendeztek volna. A Komszomolszkaja Pravda című orosz lap erről azt állította, hogy azért, mert a múzeum vezetése nem volt hajlandó a megszállt – a Kreml szerint „törvényes népszavazással” elcsatolt – kelet-ukrajnai területekről származó propagandisztikus műveket bemutatni.