;

Kína;Egyesült Államok;diplomácia;kémkedés;

- Forr a levegő a kémballon kipukkasztása óta

Alaposan elmérgesítette a légtérsértő kínai léggömb amerikai lelövése a két ország viszonyát, és egyelőre nincs jele enyhülésnek. 

Az Egyesült Államokban a mélyen megosztott politikai elitet átmeneti egységbe kovácsolta az ügy: a képviselőház egyhangúlag az ország szuverenitásának “arcátlan megsértéseként” ítélte el a kémballonként azonosított léghajó röptetését. Mao Ning kínai külügyi szóvivő tegnap viszont “puszta politikai manipulációnak” és “a dolgok felfújásának” minősítette a határozat elfogadását, kitartva amellett a nehezen hihető magyarázat mellett, hogy egy polgári tulajdonban álló, eltévedt meteorológiai léggömbről volt szó. A hasonló retorikai pengeváltások mindennapossá váltak a felderítőballon múlt szombati kipukkasztása óta, aire mindkét nagyhatalomnak megvannak az okai.

Az Egyesült Államokban a döntéshozókat évek óta nyugtalanítja Kína növekvő globális befolyása és ezzel párhuzamosan fokozódó kémtevékenysége, illetve az, hogy egyre nyíltabban hajlandó megsérteni a nemzetközi normákat. A kémballon pedig az említett három aggályt egyszerre testesítette meg. Egyrészt, az amerikai külügyminisztérium közlése szerint a kínai hadsereg öt kontinensen átívelő, több mint 40 országára kiterjedő programja keretében reptet hírszerző léggömböket. Másfelől, a lelőtt léghajón, az U2 kémrepülők nagyfelbontású felvételei alapján olyan antennákat azonosítottak, amelyek alkalmasak kommunikációs jelek begyűjtésére. Harmadrészt, a kifinomult műszerekkel felszerelt léghajót nyíltan az Egyesült Államok felett reptették át. “Ez a felelőtlen cselekedet nyilvánvalóvá tette azt, amit már régen felismertünk: a Kínai Népköztársaság egyre elnyomóbbá vált otthon és egyre agresszívabbá külföldön” - jelentette ki Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes szerdán a szenátusi meghallgatásán. Sherman hangsúlyozta: Kína az egyetlen olyan rivális nagyhatalom, amelynek megvan a szándéka és megvannak az eszközei is arra, hogy átformálja a nemzetközi rendet.

A washingtoni reakcióknak belpolitikai okai is vannak. A harciasabb külpolitikát képviselő Republikánus Párt rendszeresen azzal vádolja a demokrata kormányzatot, hogy nem elég határozott Kínával szemben. Joe Biden elnököt számos ellenzéki kritika érte, amiért nem lőtték le korábban az Egyesült Államok felett egy héten át sodródó kémballont. Az amerikai hadsereg szerint azért várták meg, amíg a léghajó a tenger fölé ér, hogy ezzel óvják a lakosságot és megkönnyítsék az eszköz maradványainak begyűjtését. Biden igyekezett kisebbnek láttatni az eset jelentőségét, mondván hírszerzési szempontból “nem volt jelentős”, ezzel némileg ellentmondva a hivatalos kormányzati narratívának.

Kína részéről a léggömb-incidenssel kapcsolatos heves nyilatkozatok más országok elrettentését szolgálják: attól, hogy hasonló látványos lépeseket foganatosítsanak vele szemben. A pekingi rezsim a hazai közönségnek is erőt akar mutatni. A gazdasági lassulás és közelmúltbeli hirtelen járványügyi stratégiaváltás közepette kifejezetten kapóra jön a nacionalista érzelmek felkorbácsolása, mint figyelemelterelő taktika. Chong Ja Ian, a Szingapúri Nemzeti Egyetem kínai diplomáciával foglalkozó docense ugyanakkor a Japan Times hírportálnak rámutatott, hogy a kínai cenzorok engedik, hogy a közösségi oldalakon viccelődjenek, mémeket gyártsanak az esetből. A szakember szerint ez annak jele, hogy a pekingi vezetés kevésbé szítja az indulatokat, mint tehetné.

A mentőkutyák szinte fáradhatatlanul kutatnak a túlélők után, de a szűk rések és törmelékek között sokszor még a legtapasztaltabbaknak is nehéz és veszélyes bejutni az összedőlt épületekbe.