Meloni akar valamit Kelet-Európától, de már inkább megkerüli Orbánt

Az olasz kormányfő egyre közeledik ugyan a V4 országaihoz, de nem Magyarországhoz. Ez derült ki az uniós csúcson.

Nem úgy sült el a múlt heti uniós csúcstalálkozó, ahogyan azt a jobboldali olasz miniszterelnök eltervezte. Pontosabban már eleve rossz hangulatban érkezett Brüsszelbe, mert előző este Emmanuel Macron vacsorát adott Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, s az eseményre csak Olaf Scholz kancellárt hívta meg, Melonit nem. Feltételezések szerint ha még Mario Draghi állna az olasz kormány élén, akkor ilyen nem fordulhatott volna elő. Meloni erre a felvetésre reagált is, mint mondta, ő nem Draghi és nem is szakértői kormányt vezet, amivel arra utalt, hogy míg ő megnyert egy választást ahhoz, hogy kormányfő lehessen, Draghit az elnök tette meg miniszterelnöknek.

Meloni a párizsi vacsorával kapcsolatban megjegyezte, hogy az aláássa az európai szolidaritást. Az ukrajnai politikát illetően az egységben rejlik az erő, hangoztatta. Franciaországnak és Németországnak különleges szerepet kell játszania ebben a tekintetben - válaszolta Macron, amikor újságírók Meloni nyilatkozatáról kérdezték.

Tény, hogy mióta Giorgia Meloni beköltözött az olasz miniszterelnökök rezidenciájába, a Palazzo Chigi-be, azóta nem éppen tökéletes Róma és Párizs viszonya. Az olasz ellenzék szerint egyértelműen az olasz kormányfő a hibást, mert az ügy bizonyságát adja annak, hogy Olaszország elszigetelődik Európában a jobboldali kormány vezetése alatt. A lapok is nagyon keményen fogalmaztak, a balközép La Repubblica súlyos diplomáciai vereségről és Meloni "fekete napjáról" beszélt, a Corriere della Sera pedig egyenesen hatalmas botrányról tett említést. Közben a közösségi oldalakon felbukkant egy tavaly júniusi kép, amelyen az akkori kormányfő, Mario Draghi Macronnal és Scholz-cal együtt egy Kijevbe tartó különvonaton látható, azt illusztrálva, hogy Olaszország Draghi kormányzása alatt még egyenrangú volt a „nagyokkal”.

Ez persze nem ilyen egyszerű. Meloni ugyanis hazájában továbbra is népszerű, függetlenül attól, hogy januárban voltak jelei annak: lassan véget és pártja, az Olasz Testvérek (FdI) szárnyalása. A jobboldali szavazók alighanem úgy értékelik Meloni kihagyását a párizsi vacsoráról, hogy az nem miniszterelnökük hibája, hanem Macroné és Párizsé, vagyis erősödhetnek a francia- és németellenes érzések. Ráadásul a jobboldali médiumok arra emlékeztetettek, hogy a baloldali politikusok is kerültek már hasonló helyzetbe: 2016-ban Matteo Renzi volt balközép kormányfő egy sajtótájékoztatókon eltüntette az európai csillagos-sávos lobogót, hogy így tiltakozzon az EU fiskális politikája ellen.

Az olaszok körében egyébként ambivalencia volt érzékelhető azzal kapcsolatban, ahogy Draghit kezelték az uniós partnerek: egyrészt büszkék voltak arra, amikor miniszterelnökük Macronnal és Scholzcal egy fülkében ült, másrészt viszont tudják, hogy ez nem a norma, gazdasági szempontból messze nincs egy szinten Róma Párizzsal, de főleg Berlinnel.

Nyilván a párizsi vacsorának is szerepe van abban, hogy

Hírek szerint a három politikus hamarosan újra találkozik egymással Varsóban, az olasz kormányfő feltehetően akkor ejti útba a lengyel fővárost, amikor a tervek szerint még a háború egy éves évfordulója, azaz február 24. előtt Kijevbe utazik. Hogy miért éppen e három politikus barátkozik, ennek magyarázata lehet ugyan, hogy pártjuk – a Jog és Igazságosság (PiS), a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS), valamint az Olasz Testvérek – a már nem is annyira euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjában foglalnak helyet az Európai Parlamentben, de akad egy olyan üzenete is: nem szívesen fogadnának be a magyar kormányfő személyében egy olyan politikust, aki oroszbarát álláspontot képvisel. Mind Lengyelország, mind Csehország és Olaszország is tevékenyen, fegyverekkel is támogatják az ukránok függetlenségi harcát.

Hogy Meloninak saját kormányával sem könnyű zöld ágra vergődni ebben a kérdésben, azt a legkisebb koalíciós partner, a Forza Italia elnöke, Silvio Berlusconi volt kormányfő megjegyzése is mutatja. Mint fogalmazott, ha ő lenne a miniszterelnök, sosem beszélt volna Volodimir Zelenszkijjel, mert szerinte az ukrán elnök felelős Ukrajna megtámadásáért. Érvelése szerint ha nem ezdett volna háborúzni a Donbász miatt, akkor Putyin sem lépett volna. Ez egyértelmű üzenet Meloninak.

Több támogatást vár az EU-tól

Nem érte el azt a múlt heti uniós csúcson Giorgia Meloni, amit szeretett volna, továbbra is csak visszafogott támogatásra számíthat a menekülthullám kezelésében az EU-tól. Tavaly jóval több menekült érkezett Itáliába, mint az előző években. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága adatai szerint 2022-ben 105 131 bevándorló ért partot Itáliában, ami 55 százalékkal több az előző évi adatnál. Giorgia Meloni részben annak köszönhetően nyert, hogy az illegális bevándorlás visszaszorítását ígérte. Elsősorban azokkal az országokkal kíván megállapodást kötni, ahonnan a menekültek lélekvesztő bárkákkal útnak indulnak és átszelik a Földközi-tengert. Januárban például Meloni Líbiában járt és Tripoli ígéretet tett arra, keményebben lép fel az embercsempészekkel szemben, és visszafordítja a menekülteket szállító hajókat.

Az Afrikából Európába igyekvők nagy része a líbiai partoktól indul útnak, majd a Földközi-tengeren veszik fel őket a civil szervezetek menekülthajói: hétről hétre bevándorlók százait mentik meg a biztos haláltól, de sokan így sem élik túl a borzalmas utat.

Meloni arra is törekszik, hogy meggyőzze az uniós partnereket arról, nyújtsanak több támogatást hazájának, de eddig kevés sikerrel járt és e tekintetben a múlt heti uniós csúcs sem hozott áttörést Az uniós tagországok ráadásul azzal vádolják Rómát, nem teljesíti a dublini rendelet szerinti kötelezettségét. Eszerint a bevándorló menedékkérelmét abban az uniós országban kell elbírálni, ahová a érkezett. Ehelyett – hangzik sok uniós állam bírálata – Róma továbbengedi a menekülteket észak felé. Ezt a vádat alátámasztják az uniós menedékkérelmeket összesítő adatok is: Olaszországban sokkal kevesebben nyújtanak be kérelmet, mint Németországban, Franciaországban és Spanyolországban, és számuk csak alig több, mint Ausztriában.

Meloni a menekültáradatért a civil szervezetek hajóit hibáztatja. jobboldali populista kormánya úgy véli, hogy a menekülteket segítő hajók jelenléte miatt többen mernek átkelni a Földközi-tengeren, bár ezt adatokkal nem tudták bizonyítani. Mindazonáltal az olasz kormány kiadott egy úgynevezett kódexet, amelyet a szervezeteknek a jövőben be kell tartaniuk, és amely megnehezíti a munkájukat. Igaz, az is tény, hogy a Meloni-kormány civil menekülthajókkal szembeni fellépése nem annyira kemény, mint Giuseppe Conte korábbi kabinetjéé, amelyben Mateo Salvini volt a belügyminiszter.

Ettől függetlenül már korábban is feszültségekhez vezetett az uniós partnerországokkal az, hogyan kezeli a római kormány ezeket a menekülthajókat. Kezdetben ugyanis az olasz kormány azt akarta elérni, az az ország gondoskodjon a menekültekről, amely felségjelzését az adott menekülthajó viseli. Tehát ha a Geo Barents vesz fel migránsokat, akkor Németország kötelessége a menekültügyi eljárás véghez vitele. Ezt a javaslatot azonban az EU a nemzetközi tengerjogra hivatkozva elutasította.

Tavaly nagy botrány kerekedett abból, hogy Meloni nem engedte: egy francia zászló alatt közlekedő hajó kikössön Olaszországban, így annak egy sokkal távolabbi franciaországi kikötőbe kellett áthaladnia. Párizsban a lépés hatalmas felháborodást keltett.

Meloni másik központi követelése, hogy az EU határain kívül - például Észak-Afrikában - úgynevezett hotspotokat kell nyitni. Itt a menekültek kérelmeit, még mielőtt útnak indulnának, az uniós tisztviselőknek kellene ellenőrizniük. Ez a javaslat nem új, és már több uniós politikus is előterjesztette, többek között Ausztria tetszését is elnyerte. Ám egyelőre ezt sem sikerült keresztülvinni. Ennek elsősorban az az oka, hogy azok az államok, amelyekben a hotspotokat felállítanák, nem érdekeltek egy ilyen rendszer létrehozásában.