Nem fogadta el az Orbán-kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéletét a magyar választási szabályozás megváltoztatásáról, ehelyett úgy döntött, hogy a döntés felülvizsgálatát kéri a strasbourgi testület nagykamarájától – adta hírül kedden a hvg.hu az Igazságügyi Minisztérium közlése alapján.
A kabinetnek február 10-ig kellett döntést hoznia azzal kapcsolatban, hogy elfogadja-e az ítéletet, amely jogsértőnek mondta ki a választási rendszer nemzetiségekre vonatkozó szabályozását. Az EJEB novemberben két nemzetiségi szavazónak igazat adva hozta meg a Magyarországot elmarasztaló döntést. A Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország perben a bírói tanács – tagjai között Paczolay Péter bíróval – megállapította, a törvény nem biztosítja kellően „a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során”.
Az ítélet szerint
aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistás szavazásról.
Úgy határoztak továbbá, hogy sérül a választás titkosságához való jog is a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás miatt, ráadásul a nemzetiségi lista zárt, így nincs mód a választói akarat valódi kifejezésére. Az ítélet szerint alapvető jogkorlátozás, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek a kis létszáma miatt esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon. A portál felidézi: a magyarországi görögök 3-3500 főre becsült létszámához képest nagyon kevés, mindössze 140 görög regisztrált, és közülük csupán 102 szavazott a 2014-es választáson. A 13 nemzetiségből 11 mindössze nemzetiségi szószólót juttathat be a törvényhozásba, az ő politikai mozgásterük pedig egy egyéni vagy pártlistás mandátummal rendelkező képviselőjéhez képest nem is létezik.
Jogsértő a nemzetiségi választási rendszer, elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi bíróságBár a jogsértő törvényi keretek megváltoztatását az ítélet előírta, nem tett ajánlást a jogalkotónak, miként valósítsa meg a mostaninál jobb, jogilag rendezett helyzetet. Az ítélet azonban nem is végleges, mivel a kormány az ügy nagykamara elé terjesztését kérte. A kérelem indokoltságáról egy bírói szűrőtestület dönt, az előszűrés során pedig ha a kormány kérelmét elutasítják, az ítélet véglegessé válik, ha tovább engedik, akkor az ismételt vizsgálatra és nyilvános tárgyalásra a nagykamara elé kerül, amelynek döntése azonban már végleges.
Az egyik nemzetiségi szavazót a strasbourgi bíróság előtt képviselő ügyvéd, Karsai Dániel a portálnak korábban azt mondta, ha a kormány nem akar több ilyen elmarasztaló ítéletet, hozzá kell nyúlnia a választási törvényhez, ez a változtatás pedig kivitelezhető lenne, a következő, 2026-os választásig lenne is rá idő, ráadásul ez szerinte “nem politikai, hanem kizárólag jogi-szakmai kérdés”.