– A debreceni akkumulátorgyár most jelzett vízigénye később várhatóan növekedni fog, mert az üzemet bővíteni akarják. A jelenlegi környezethasználati engedély ugyanis pusztán a teljes tervezett projekt első lépcsőjére, egy 40 gigawattórás (GWh) üzemre vonatkozik, ám a beruházók végig egy évi 100 gigawattórás teljesítményű gyáróriásról beszéltek. Világosan látszik továbbá az is, hogy a kínai érdekeltségű üzem évente 1640 GWh energiát használ fel ahhoz, hogy megtermeljen évi 40 GWh összteljesítményű akkumulátort. „Ez olyan, mintha egy ceruzaelem előállításához negyven ceruzaelemnyi energiát használnánk fel” – vont párhuzamot lapunk érdeklődésére Fábián István.
A Debreceni Egyetem korábbi rektorát, a szervetlen és analitikai kémia volt tanszékvezetőjét, egyetemi tanárt azután kerestük meg, hogy tegnap megkapta az egységes környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár építéséhez a beruházó, a kínai érdekeltségű Contemporary Amperex Technology Hungary Kft. (CATL). A döntés a jogszabályi előírások szerint a kifüggesztés ötödik napján, február 18-én válik véglegessé.
Az eljáró Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal közleményben úgy fogalmazott: ez a legalaposabb hatósági engedélyezési eljárások egyike, amely garantálja, hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie. A kiadott engedélyben a környezeti elemek, így például a talaj-, a levegő-, a természet-, a víz védelme, valamint a zajvédelem érdekében számos kötelezettséget írtak elő, s több esetben a jogszabályokban meghatározottnál szigorúbb határértékek betartását, és gyakoribb ellenőrzéseket szabtak meg – közölték.
Tiltakozás nem számított, megkapta a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyárFábián Istvánt, aki a kezdetektől figyelemmel kíséri a vegyipari beruházás előkészítését, arra kértük, nézze át a több mint százoldalas engedélyezési dokumentumot, s közérthetően magyarázza el nekünk, melyek a „sérülékeny pontok” az okiratban. Szavai szerint az anyag ellentmondásos és több sebből vérzik.
– A debrecenieket leginkább az ivóvizük sorsa aggasztja, a gyár vízfogyasztásával kapcsolatban pedig eltérő adatok láttak eddig napvilágot. Az előzetes bejelentésnél még óránként 1000, vagyis napi 24 ezer köbméterről beszéltek, később egy, a megyei kormányhivatal oldalán megjelent, majd onnan viharos sebességgel eltávolított szakértői anyagban már 40-60 ezer köbméteres napi vízigényről volt szó – mondta.
A mostani engedélyben az olvasható, hogy a telephely átlagos vízigénye naponta 3 378 köbméter, csúcsvízigénye ennek majdnem a duplája, a felhasznált víz közel 85 százaléka pedig párolgási veszteségként a légkörbe távozik. Fábián István szerint azonban az adatokból kiolvasható az említett adat, vagyis hogy a jelenlegi engedély pusztán egy 40 gigawattórás (GWh) üzemre vonatkozik.
– Mindebből az látszik, hogy a gyárat később akarják majd bővíteni – és olyan, akárcsak a mesebeli kis gömböc
– jegyezte meg a szakértő.
Göd esetében épp ezt tette a koreai tulajdonos: szintén hétfőn derült ki, hogy nemcsak a debreceni gyár kapott környezetvédelmi engedélyt, de a katasztrófavédelem is közzétette határozatát, amelyben a lakossági tiltakozások ellenére hozzájárult a gödi Samsung-akkumulátorgyár bővítéséhez. A különleges gazdasági övezet szabályai szerint ezt a határozatot a helyi önkormányzat helyett csak a Pest Megyei Önkormányzat támadhatná meg, ezért a Jobbik közgyűlési képviselőcsoportja rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte, s javaslatot tesz közigazgatási per elindítására.
A debreceni engedély másik neuralgikus pontja az energiafelhasználás. Eddig főként a villanyáram-igényről esett szó – a Népszavának korábban nyilatkozó szakértő, Győrffy Dóra közgazdász szerint egyharmad-paksnyi energiát használ majd fel a kínai gyár. Most viszont Fábián István szavaiból kiderült, óránként 12 ezer 500 köbméternyi, azaz (átváltva) összesen évente 1000 gigawattórányi földgázt és 640 gigawattórányi elektromos áramot használ majd fel a gyár. Ha e kettőt összeadjuk, világosan látszik:
évente 1640 GWh energiát használ majd fel a CATL.
Mindeközben a beruházók és a kormányoldal együttes erővel próbálja nyugtatgatni az akkumulátorgyár ellenzőit és a közvéleményt. A kínai gyár képviselői azt nyilatkozták, nem rombolják a környezetet és minden előírást betartanak. A kormányoldal pedig egy „környezetvédelmi nagyágyút” is bevetett az ügy érdekében: Áder János volt köztársasági elnök a Kék bolygó podcast hétfőn közreadott műsorában beszélgetett Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével. Szerintük a debreceniek megnyugodhatnak, hiszen ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvizük, a víz 70-80 százalékát hűtéshez használják fel, amelyet teljes egészében "szürke vízből", vagyis a közeli telepen tisztított szennyvízből nyernek majd. Az általunk megkérdezett szakértő vegyész szerint azonban
Debrecenben nem létezik klasszikus értelemben véve szürke víz, ahhoz ugyanis már a lakossági szennyvízben el kellene választani a mosogatás, a mosás és a tisztálkodás során keletkezett használt vizet a fekáliát és vizeletet tartalmazó egyéb szennyvíztől.
Megkérdeztük Áder Jánost, van-e bármilyen aggálya a beruházás miatt, mit szól ahhoz, hogy a legjobb termőföldeket biztosítják ipari célokra, s szívesen élne-e egy kínai akkumulátorgyártól egy kilométerre? Helyette a Kék bolygó alapítvány sajtóosztálya válaszolt, eszerint a volt köztársasági elnök legutóbbi beszélgetése is igazolja, támogatja a szabályozást, amelyet Németországban is kidolgoztak a szóban forgó kínai vállalat ottani beruházásával összefüggésben, s ahol egyébként zöld és szociáldemokrata politikusok is az üzem mellé álltak.
„Rossz úton jár, aki az édesanyákkal akar ujjat húzni” - Az akkumulátorgyárak építése ellen tiltakoztak DebrecenbenAkkusokk - Joggal nyugtalan a lakosság Debrecenben, Győrszentivánon és több más településenNépszavazás helyben és országosan
Az emberek hozzájárulása nélkül sehol se lehessen akkumulátorgyárat építeni, Magyarország ne váljon akkumulátorgyarmattá. Ezzel a címmel indított országos petíciót az LMP – jelentette be Schmuck Erzsébet társelnök az aláírásgyűjtés egyik helyszínén, a budapesti Nyugati téren tegnap. Emlékeztetett, hogy pártja országos népszavazást kezdeményezett e témakörben, de addig sem akarnak tétlenkedni, amíg kérdésüket jóváhagyja a választási bizottság. Ugyanitt Kanász-Nagy Máté frakcióvezető-helyettes arról beszélt: kezdeményezésükre ma összeül az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága is, hogy megvitassa a kérdést, s reményét fejezte ki, hogy az energiaügyi, valamint a külgazdasági és külügyminiszternek “lesz elég bátorsága” részt venni azon.
Január végén Mándi László, a Momentum debreceni önkormányzati képviselője jelentette be, hogy helyi népszavazási kérdést adott be azzal: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?” A kezdeményezést az MSZP és az LMP is támogatja. A Mi Hazánk pedig azt kérdezné meg a helyiektől: „Egyetért-e Ön azzal, hogy olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesülhessen vagy üzemelhessen Debrecen közigazgatási területén belül, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az évi 100 ezer tonna, vagy az ivóvízigénye eléri a napi 10 ezer köbméter értéket?”