Mint Orbán Viktor évértékelőjében fogalmazott, ketten maradtunk a béke pártján, a Vatikán l Magyarország. „A társaságra nem lehet panaszunk, de komoly következményekre kell számítanunk” – tette hozzá.
Mennyire hasonlítható össze a magyar és a vatikáni békepártiság? Különbségek akadnak bőven a Szentszék és a magyar kormány külpolitikája között. Korábban már több ízben írtunk arról, hogy Ferenc pápa, elődei politikáját követve, szinte minden fórumon felszólal a békéért. Ukrán részről érték bírálatok amiatt, mert nem nevezte meg a háború első számú kirobbantójaként, agresszorként Vlagyimir Putyint, ugyanakkor ebben szintén a korábbi pápákhoz igazodott, akik a különféle háborús konfliktusok idején nem nevezték meg személy szerint a fő felelősöket, utat hagyva ezzel a diplomáciának. A Szentszék az első és a második világháborúban is számos békefelhívást tett, más kérdés, hogy ezek süket fülekre találtak. Ukrajna azt is nehezményezte, hogy az orosz expanzionista és nacionalista törekvéseket támogató Darja Duginát ártatlan áldozatnak nevezte.
Kijev tehát sok tekintetben többet várt Ferenc pápától, de az egyházfő nem egyszer maga is megfogalmazta: óvatossága mögött az áll, hogy mindkét féllel nyitva akarja hagyni a diplomáciai csatornákat. S itt az egyik nagy különbség a magyar és a vatikáni politika között. Miközben Budapest csak Moszkvának udvarol, a Vatikán Ukrajnával is folyamatosan egyeztet, s a katolikus egyházfő nem egyszer jelezte, el kíván látogatni mind Kijevbe, mind Moszkvába. A magyar miniszterelnöktől nem sokszor hallhattuk, hogy az ukrán fővárosba kíván utazni és Volodimir Zelenszkij elnökkel tárgyalna.
Mindemellett nehéz elképzelni egy olyan kijelentést a magyar miniszterelnök részéről, mint amit Ferenc pápa tett még júniusban: az orosz ortodox egyház fejét, Kirill pátriárkát felszólította arra, „ne légy Putyin ministránsa”, aminél sokkal egyértelműbben nem fogalmazhatta volna meg, hogyan vélekedik a háborúról. Ferenc pápa emellett számos alkalommal ejtett szót a háború ukrajnai áldozatairól, az ő békepártiságát nagyfokú empátia jellemzi, ezt az együttérzés az ukrajnai embertársainkkal igen ritkán tapasztalhatjuk a vezető magyar politikusok részéről. Ezt az empatikus megközelítést jelzi, hogy Ferenc pápa tavaly májusban fogadta a Mariupolban heteken át hősiesen küzdő azovi zászlóalj két ukrán harcosának feleségét, Katerina Prokopenkót és Julija Fedoszjukot. Ilyen gesztus szintén elképzelhetetlen lett volna a magyar kormányfő részéről.
A vatikáni „békemisszió” hozzáállását az is jól jellemzi, hogy Paul Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolataiért felelős titkára, ami egy polgári államban a külügyminiszteri tisztségnek felel meg, tavaly májusban háromnapos kijevi misszión vett részt, Szijjártó Péter külgazdasági miniszter útja azonban nem az ukrán, hanem inkább az orosz, vagy éppen múlt hétfőn a belarusz fővárosba vezetett, ami azt jelzi: a magyar diplomácia még az elfogulatlanságra sem vet ügyet. Ez szintén jelentős különbség a Vatikán és Magyarország hozzáállása között. Figyelemreméltó továbbá az is, hogy Gallagher érsek kijevi vizitje előtt az olasz TG2 televíziónak kijelentette: Kijevnek "joga van az önvédelemre", ugyanakkor óva intett a fegyverkezési versenytől, mivel a háború veszélyes kockázatot jelent az esetleges "nukleáris dimenzió" miatt. A Szentszék álláspontja - hangsúlyozta Gallagher érsek - azon alapul, hogy támogat minden párbeszédre irányuló kísérletet: megoldásokat kell keresni, a Szentszék pedig "mindig a nemzetközi közösség rendelkezésére áll". A Szentszék "teret teremt a párbeszédnek", ahogy a hidegháborúban is tette, hogy elősegítse a megértést és a megoldáskeresést.
A pápa többször is Ukrajnába küldte alamizsnát, Konrad Krajewski érseket, aki a tavalyi karácsonyi időszakot is Ukrajnában, főleg Lvivben töltötte. Akkor egy rádióinterjúban elmondta, ottléte alatt mentális fáradtság tört rá, „olyan emberekkel vagyunk együtt, akik a hideg és a sötétség drámáját élik ét az áramhiány miatt”. Krajewski élete tavaly szeptemberben veszélybe került, amikor egyik ukrajnai látogatása során Zaporizzsjánál oroszok lövöldöztek a közelben.
Mindezek azt igazolják: szó sincs arról, hogy Magyarország egy társaságban lenne a Vatikánnal.
Orbán Viktor megpróbált magabiztosnak tűnni az évértékelőjén, de az előadásmódján is látszott, hogy nagy a baj