gazdasági válság;Brüsszel;infláció;háború;Orbán Viktor;migráció;évértékelő;szankciók;2023;

2023-02-19 16:16:00

Orbán Viktor megpróbált magabiztosnak tűnni az évértékelőjén, de az előadásmódján is látszott, hogy nagy a baj

Sokatmondó, hogy az embereket legjobban érintő kérdésről, az infláció letöréséről semmilyen konkrétum nem hangzott el. Csak annyit mondott, év végére egyszámjegyűre csökkentik, ám arról, hogyan, s ez milyen intézkedésekkel jár majd, nem nyilatkozott.

– Orbán Viktor a megszokott ritmusban adta elő mondanivalóját, próbált magabiztosnak látszani az övéi előtt, az elhangzottak viszont a korábbi évek beszédeinél kevésbé voltak alkalmasak a bizonytalanok, s főleg az ellenzékiek megszólítására. Azt is érzékelni lehetett, megkopott a miniszterelnök humora, sokkal kevesebb mosolyra fakasztó összekacsintásra adott lehetőséget a hallgatóságának, ahogyan a viccesnek szánt kiszólások is hiányoztak, az amerikai nagykövetek nevével humorizálás pedig egyenesen méltatlannak mondható – értékelte a kormányfő szombat délutáni, 24. évértékelő beszédét Vasali Zoltán politikai elemző.

Orbán Viktor – miután köszöntötte a törökországi földrengés utáni mentőakció magyar résztvevőit – szokás szerint felsorolta az elmúlt 13 év általa sikereknek mondott eredményeit, megint csak kiemelve, hogy mindezt a hazai baloldal, Brüsszel és Soros György ellenében tudták megvalósítani. Szerinte a szárnyalást megakasztotta a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború, és minden megváltozott a politikában, a gazdaságban, s bár a 2010-ben meghatározott célokat nem kellett átírni, az oda vezető utat, a szükséges eszközöket igen. A jövőről szólva kijelentette, ha Brüsszel nem vállal szerepet a hazai fejlesztésekben, akkor majd lesz más, s lesznek nemzeti bajnokaink az élelmiszeriparban, s komoly fejlesztéseket ígért a Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen háromszögben.

– A megszokott kormánypropagandát hallottuk tőle a beszéde első részében, természetesen elhallgatva bizonyos fejleményeket – jegyezte meg Vasali Zoltán.

A kelet-magyarországi fejlesztések kapcsán pedig elhallgatta a beruházásokkal szembeni társadalmi ellenállást. Meglepett, hogy a legutóbbi, szankcióellenes nemzeti konzultációt is citálta, hiszen ezen kevesen vettek részt. Persze a közelmúltból nehéz lett volna valóban pozitív példákat idézni, ebből is látszik, nagy a baj, ami amúgy a miniszterelnöki előadásmódon is meglátszott:

Orbán Viktor szerint 2022 volt a legnehezebb, 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta, a legnagyobb veszélyt pedig a háború és az infláció jelenti. A háborúval kapcsolatban kijelentette, ki kell maradni belőle, akár úgy is, hogy szembe megyünk a szövetségesekkel, egyedül ugyanis ez a helyes erkölcsileg. Állította, az EU-ban és a NATO-ban mindenki háborúpárti. Magyarország elismeri Ukrajna jogát a védekezéshez, de nem helyezhetjük az ukránok érdekeit a magyaroké elé, noha a baloldal ezt tenné. És Ukrajnát humanitárius támogatásban részesítjük, ezzel együtt nem szakítjuk meg a kapcsolatainkat Oroszországgal, ezért nem támogatjuk a brüsszeli szankciókat. Ezért nem járultunk hozzá, hogy például papokat helyezzenek szankciók alá – jelentette ki,

A kormányfő szerint a NATO-tagság létfontosságú az országnak, túlságosan keleten vagyunk, ha nyugatabbra lennénk, eljátszhatnánk a semlegesség gondolatával. A NATO azonban nem háborús koalíció vagy szövetség, hanem védelmi. Bár nem mondta ki, de utalt rá, hogy akik messze vannak – például Brüsszel és Washington –, könnyebben érzik úgy, hogy irányítani tudják a háborút, és közben „a holdkórosok” szépen belesodródtak a háborúba. A Nyugatot is hibáztatta a háborúért, hiszen az orosz-grúz vagy a 2014-es krími orosz agresszió idején tárgyalásokkal sikerült lokalizálni és megszüntetni a konfliktust, ezúttal azonban Brüsszel rosszul döntött. Magyarország elveszítette békepárti szövetségeseit, többek között Németországot, s hozzánk hasonlóan már csak a Vatikán békepárti. Orbán úgy vélte, ahogy durvul a háború, úgy lesz egyre durvább a Magyarországgal szembeni hangnem is, de ígérte, állni fogják a sarat, noha a szimpla nyomásgyakorláson már rég túl vagyunk. Bízik benne, hogy jövőre az Egyesült Államokban visszatérnek a republikánusok, ahogyan Európában is a békepártiak nyernek majd a következő választásokon. De béke csak akkor lesz, ha az oroszok az amerikaiakkal tárgyalnak, nem az ukránokkal. Az elhúzódó háború kiszélesedő konfliktust, a világháború veszélyét jelenti.

– A miniszterelnök a békepártiság fideszes narratíváját adta elő, mely szerint, aki fegyvert ad, az belesodródik a háborúba – mondta Vasali Zoltán.

A másik veszély az infláció, mely egész Európát sanyargatja, s Brüsszel szabadította ránk a háborús szankciókkal, legalábbis a miniszterelnök szerint – az elmúlt hónapok gazdasági adatai viszont már régen megcáfolták ezt a tézisét. Orbán ezzel kapcsolatban azt állította, 4 ezer milliárd forintot vettek ki a szankciók a magyarok zsebéből, ráadásul nem kaptuk meg a minket megillető uniós forrásokat.

– jegyezte meg a politikai elemző. – A szankciók konkrét összekötése az inflációval ismét hamis tézis, ahogyan konkrét adatok nélkül az emlegetett 4 ezer milliárd forint is csak egy légből kapott számnak tűnik. Figyelemreméltó viszont, hogy az inflációellenes harcból hiányzott a jegybank megemlítése, noha elsősorban az MNB feladata lenne, ami jól mutatja Matolcsy György pozíciójának megváltozását.

És persze sokatmondó, hogy az embereket legjobban érdeklő és érintő kérdésről, az infláció letöréséről semmilyen konkrétum nem hangzott el, Orbán Viktor csak annyit mondott, év végére egyszámjegyűre csökkentik, ám arról, hogyan, s ez milyen intézkedésekkel jár majd, nem nyilatkozott. Amire lehet mondani, hogy nem kell egy ilyen beszédben elveszni a részletekben, ám ezzel szemben hosszan beszélt arról, hogy bevezetik a vármegye-bérleteket a tömegközlekedésben.

A cirka 55 perces beszéd végén Orbán előhúzta a pedofilkártyát, a genderpropaganda ellenében pedig a családok és az emberek segítségét kérte. – Ez klasszikus Fidesz-propagandaelem – mondta erről Vasali Zoltán.