- Itt vannak a fényképek, hogy mekkora energiapazarló az Energiaügyi és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium épülete

Hőkamerás felvételeket készítettünk a nemrég megalakult Energiaügyi Minisztérium, valamint a szomszédos Gazdaságfejlesztési Minisztérium épületéről, illetve budapesti panelházakról, és a megvizsgált kormányzati ingatlanokról kiderült, nem csak az energiát pazarolják, de azok felújítását legfeljebb csak akkor hajtanak végre, ha van rá EU-s forrás, és akkor sem teljes körűen – írja honlapján a Greenpeace Magyarország.

A Greenpeace munkatársai 2022. december 1-jén készítették a budai kormányzati épületek és a panelházak energiapazarlását bizonyító felvételeket, azon a napon, amikortól hivatalosan is megalakult a két új kormányzati szerv, az energiaüggyel és a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó minisztérium. Előbbi költözött a Fő utca 44-50. szám alatti, „nem megfelelően szigetelt, korszerűtlen nyílászárókkal ellátott épületegyüttesbe”, amely az elmúlt két évben részleges energetikai felújításon esett át. Az egyik ingatlanrészből azonban „hőszigetelés hiányában láthatóan továbbra is távozik a meleg”, vagyis az utcát fűtik, míg a másik szárnyban a homlokzat hőszigetelést kapott és kicserélték a nyílászárókat, a szellőzést szolgáló szerkezeteknél továbbra szivárog a hő.

A felvételek cáfolják a feltételezést, hogy éppen az energiaügyi tárcának kellene „az energiahatékonyság fellegváraként”,  a legkorszerűbb technológiákkal működni, különösen a jelenlegi energiaválság idején.

Még rosszabb a helyzet a szomszédos épületben, a Vám utca 5-7. szám alatt, ahova a Gazdaságfejlesztési Minisztérium költözött. Ennek a hetvenes években épült, elavult – az elmúlt években is különböző kormányzati intézményeknek helyet adó ingatlannak a felújítására már nem jutott sem EU-s, sem hazai forrás, és a hőkamarás felvételek szerint még energiapazarlóbb a működtetése.

A Greenpeace összehasonlító hőkamerás felvételeket készített két budapesti, egymás mellett álló, a nyolcvanas években egy időben épült panelházról, egyiket felújították, a másikat pedig nem. Míg a nem szigetelt épület drámai mértékben adja le a hőt, a másikból a már kicserélt nyílászárókon is lényegesen kevesebb hő távozik. Megjegyezték, hogy a magyar ingatlanállomány a legrosszabbak közé tartozik az EU-ban, az uniós átlaghoz képest 37,5 százalékkal használunk több energiát fűtésre. – Az eredmény pedig tökéletesen mutat rá arra, hogy mekkora lehetőséget szalasztott el az ország az elmúlt évtizedekben a fosszilis energiafüggőség és a kibocsátások csökkentésére, ami a mostani energiakrízis hatásait is nagymértékben mérsékelte volna – tették hozzá.