Hol van már az elmúlt hétvége örömteli izgalma, amikor úgy tűnt, az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyezségre jutott az Észak-Írországba irányuló, a Brexit óta megroggyant kereskedelem szabályozásáról. Amikor Rishi Sunak múlt csütörtök este Joe Biden hétfői kijevi útjára emlékeztető titkolózás közepette Belfastba utazott és még éjszaka elmélyült tárgyalásokat folytatott Sir Jeffrey Donaldsonnal, a legnagyobb koronahű párt, a Demokratikus Unionisták (DUP) vezetőjével, minden jel az áttörésre utalt.
Az északír autonómia helyreállításának útjában álló merev párt első embere másnap újságírók előtt még "komoly előrehaladásról" beszélt, igaz, hozzáfűzte, hogy további megbeszélések szükségesek. A nacionalista pártok, köztük a stormonti nemzetgyűlés legnagyobb tömörülése, a Sinn Féin nagyobb lelkesedéssel üdvözölte a londoni kezdeményezéseket, melyek jelentősen leegyszerűsítenék a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló exportot, zöld sávot kialakítva az árucikkek számára, míg az EU-ba szánt termékek alaposabb kontroll alá kerülnek. Állítólag James Cleverley brit külügyminiszter és Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese között is "professzionális összhang" jött létre. Ha Rishi Sunak, amikor szombaton a müncheni biztonsági csúcstalálkozó peremén Ursula von der Leyen EB-elnökkel találkozott, meg is jegyezte, hogy "még yardokat kell megtenni", a megbeszélések gyors lezárását helyezte kilátásba.
A brit kormány hét elejére várt tájékoztatása, majd a témának a westminsteri parlament elé terjesztése, legalábbis megvitatása azóta is várat magára, bár a legfrissebb információk szerint csütörtökön megtörténhet. Péntek kizártnak látszik az ukrajnai háború megindításának évfordulója miatt. Az újabb Brexit-deallel szembeni első intervenció nem mástól, mint Boris Johnsontól és az őt támogató hangadó toryktól érkezett. A kilépés kovácsa figyelmeztette utódját: "súlyos hiba" lenne túl sok engedményt tenni, későbbi beleszólást hagyni Brüsszelnek, pedig ez történne, ha az új megegyezés nyomán Sunak feladná a brit kormányt komoly szankciók bevezetésének jogával felruházó ún. északír protokoll és az európai jogok hatályon kívül helyezéséről szóló törvények tervét. Különösen tartanak ezek az euroszkeptikusok attól, hogy Észak-írországra továbbra is vonatkoznának az EU bizonyos törvényei és az ország többi részével ellentétben az egységes piac része maradna.
A fejlemények kapcsán megszólalt George Osborne, a Cameron-kormány egykori pénzügyminisztere is, aki legalább elismeri a Brexit bekövetkeztében viselt felelősségét. Mint a Channel 4 The Andrew Neil Show-jában elmondta, "Sunak elismerést érdemelne, amiért igyekszik rendbe tenni a múltból örökölt katymazt. Nem szabad azonban elkövetnie a Theresa May, Cameron és ő maga által elkövetett hibát, hogy azt hitték, Boris Johnsont az ügyek érdeklik. Nem, őt csak az mozgatja, hogy ismét kormányfő akar lenni, tőle nem lehet felnőtt, józan dolgokat várni, ha politikai lehetőség adódik, garantáltan bajt fog okozni. Minden eszközt igénybe fog venni, hogy megdöntse Rishi hatalmát".
Sunakot sürgeti az idő, mert az északír hatalommegosztást megteremtő nagypénteki egyezmény április 10-i 25. évfordulójára helyre szándékozik állítani a decentralizált irányítást. Ebbe az irányba nyomja őt az ír kérdések iránt nagy érdeklődést mutató Joe Biden is, aki megfelelő körülmények esetén részt venne a megemlékezéseken. A kormányfő türelmetlensége és nem mindig leplezett arroganciája okozhatta, hogy kiszivárgott hírek szerint lekezelően, gyakran Sir Jeffrey szavába vágva vezette le a belfasti tárgyalásokat. Úgy tűnik, a részleteiben nem ismertetett új londoni és brüsszeli javaslatok nem teljesítik a DUP hét, alapvetően alkotmányos kérdésekre vonatkozó követelményét, elsősorban azt, hogy Ulster ugyanazokban a jogokban és privilégiumokban részesüljön, mint az Egyesült Királyság többi része. A DUP nagyobb szerepet szánna a stormonti parlamentnek jövőbeni EU-szabályok elfogadásában és szűkítené az Európai Bíróság legfőbb igazságtevői mandátumát kereskedelmi vitákban.
Egyes lapok, köztük a The Times szerint miniszterek lemondással, képviselők lázadozással fenyegetőztek, ha Sunak átkényszeríti az új megállapodást. Az i napilap a Brexit-ügyekben kiemelkedően járatos Anand Menon politológusra hivatkozva azt írja, "nincs is szükség parlamenti szavazásra, mert Brüsszel és London csak a már ratifikált szerződés működését igyekszik finomítani" A Munkáspárt előzetes támogatását adta az új egyezséghez. Magához a kormányfőhöz közel álló források azt sugallják, hogy "az intenzív párbeszéd egyedüli fókusza a megegyezés keresése".