- Szakmai tárgyalásokat folytatunk a magyar kormánnyal, és az az érdekünk, hogy megoldjuk a fennálló problémákat - mondta Johannes Hahn költségvetési biztos brüsszeli tudósítók egy csoportjának, köztük a Népszava és a Szabad Európa újságírójának rendezett csütörtöki tájékoztatóján. Ha Budapest tartani tudja az általa vállalt menetrendet és március végéig meghozza a szükséges intézkedéseket a korrupció és az összeférhetetlenség felszámolására, leghamarabb májusban megszülethet a kedvező brüsszeli döntés a tavaly befagyasztott 6,3 milliárd euró kohéziós támogatás felszabadításáról, és az Erasmus+ oktatási csereprogram, valamint a Horizont Európa kutatási program finanszírozásáról, derült ki a politikus szavaiból. A költségvetési biztos arra számít, hogy a kormány adott időre valamennyi elvárást teljesíteni fogja, és akkor az EU együtt szabadíthatja fel a jogállamisági eljárásban zárolt felzárkóztatási forrásokat, valamint az Erasmus+, illetve a Horizont Európa programokra szánt pénzeket.
Hahn azonban hozzátette: ehhez nem lesz elég nyilatkozatokat tenni vagy pusztán kipipálni a feladatsort, a megszabott feltételeket végre kell hajtani.
Ahogy a Népszava elsőként hírül adta, az Európai Unió a jogállamisági eljárás részeként tavaly decemberben leállította az Erasmus+ és a Horizont Európa idén megnyíló támogatási programjait a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, illetve az általuk fenntartott felsőoktatási intézmények számára mindaddig, amíg meg nem szűnik az összeférhetetlenség ezeknek az intézményeknek az irányító testületeiben. A kuratóriumokat megalakulásukkor kormánytagokkal és fideszes politikusokkal töltötték fel, akik meghatározó döntéshozatali jogkörökkel rendelkeznek. A kompromisszumkészség első jeleként a miniszterek február elején lemondtak kuratóriumi tagságukról.
Erasmus-ügy: Miniszterek, képviselők, politikai igazgatók eshetnek ki az egyetemi kuratóriumokbólItt a felmérés, magyarok kétharmada szerint vissza kellene hívni a fideszes politikusokat az egyetemi alapítványok élérőlNavracsics Tibor a napokban azt mondta, hogy eljuttatták javaslatukat Brüsszelbe, ennek megfelelően államtitkári szinttől felfelé nyilvánítanák összeférhetetlennek a kuratóriumi tagságot a hivatalos tisztséggel. A minisztereknek, államtitkároknak, politikai igazgatóknak menniük kellene a vezető testületekből, míg a polgármesterek és a parlamenti képviselők maradhatnának. A területfejlesztési miniszter közölte, hogy az életfogytig tartó kuratóriumi tagság helyett - amit szintén kifogásolnak Brüsszelben - egyszer megújítható hatéves mandátumot javasolnak a testületi tagoknak.
Johannes Hahn kérdésünkre nem kívánta részletezni, hogy Brüsszel beéri-e ennyivel vagy további engedményeket kér a befagyasztott támogatási források feloldására.
Fontosnak tartotta azonban leszögezni, hogy egykori osztrák felsőoktatási miniszterként is fontosnak ítéli a kuratóriumi tagok mandátumának korlátozását.
A Navracsics-féle javaslatokat az EB addig nem tekinti a magyar kormány hivatalos állásponjának, amíg azokról nem születik parlamenti határozat. A költségvetési biztos mindenesetre megerősítette, hogy ha sikerül megállapodni, egyetlen magyar diák sem fog hátrányt szenvedni.
A modellt váltott egyetemek irányításával kapcsolatos összeférhetetlenségi aggályok és az oktatás autonómiáját ért egyéb támadások miatt azonban nem csak a nevezett intézmények, hanem a teljes magyar felsőoktatás pórul járhat.
Mint arról már röviden beszámoltunk, az Európai Bizottság tavaly év végén azt a döntést is meghozta, hogy nem téríti meg a felsőoktatás egésze számára 2021-2027 között megítélt felzárkóztatási (kohéziós) támogatást, amíg a magyarországi döntéshozók nem találnak megoldást a megtépázott akadémiai szabadság helyreállítására. A csaknem kétmilliárd eurós megvonás két fejlesztési programot érint: a gazdaságfejlesztési és innovációs (1,7 milliárd), valamint a digitális megújulás (200 millió) operatív programot. Az egyetemek az uniós forrásokat egyebek mellett digitalizálásra, felzárkóztató programokra, fejlesztésekre költhetnék. A kiadásokat ebben az esetben Brüsszel utólag téríti meg, amit a megjelölt problémák miatt egyelőre kizár.
A támogatások felszabadítását itt is az alapítványi kuratóriumokban tapasztalt összeférhetetlenség felszámolásához kötnék, de nem kizárt, hogy egyéb feltételeket is támasztanának a magyarországi hatóságok felé.
Idetartozna a reform során kiüresített szenátus bizonyos jogosítványainak a visszaállítása és a kuratóriumok hatásköreinek a korlátozása, forrásaink szerint azonban erről még nem született döntés Brüsszelben.
Ahhoz, hogy a felsőoktatás számára megnyíljon a brüsszeli pénztárca, Magyarországnak emellett az igazságszolgáltatási rendszerét is meg kellene valamelyest reformálnia, mert csak ezen az áron férhet hozzá a 22 milliárd eurónyi teljes kohéziós büdzséhez.
Az OLAF 3,6 millió eurós támogatást kérne vissza egy magyarországi digitális projekttőlFelfüggesztett támogatások
Az EU tavaly év végén 6,3 milliárd eurót (2500 milliárd forintot) felfüggesztett a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatásokból az uniós forrásokkal elkövetett rendszerszintű korrupció miatt. A jogállamisági eljárás részeként teljesen leállította a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, illetve a fenntartásukban működő egyetemek friss finanszírozását is. Az Unió a 6,3 milliárd felszabadítását több jogállamisági és antikorrupciós intézkedés végrehajtásától teszi függővé. Magyarország vállalta, hogy március végéig minden szükséges törvényt és reformot végrehajt.
