nácik;

Erdei kirándulásnak álcázták a „becsület napját” a szélsőségesek

- Kirándulásnak álcázták a neonáci és újnyilas „becsület napját”, a BRFK szerint már elindult a nyomozás

Gyülekezési joggal való visszaélés gyanúja miatt járnak el a Normafa közelében tartott szélsőjobboldali rendezvény ügyében.

2023. február 11-e előtt a rendőrség sorra betiltotta a szélsőjobboldali köztéri megemlékezéseket. 1945-ben a budai Várba szorított német csapatok és magyar szövetségeseik ezen a napon próbáltak meg kitörni a szovjet ostromgyűrűből. Neonáci, újnyilas és hasonló szervezetek számára ez a „becsület napja”. Ahogyan arról beszámoltunk, a rendőri tiltások ellenére a szélsőjobboldali megemlékezést mégis megtartották: nem messze a Normafától, egy erdei katonasírnál. A szervezők csak kevéssel a rendezvény kezdete előtt hozták nyilvánosságra a helyszínt. Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja kérdésünkre elmondta, hogy – mivel az erdő nem számít közterületnek – az eseményt nem kellett bejelenteniük a rendőrségen, annak megtartásához a Pilisi Parkerdő Zrt-től kértek és kaptak engedélyt.

A Pilisi Parkerdő Zrt. többszöri próbálkozásunk ellenére nem reagált kérdéseinkre. Vajnai Attila, az Európai Baloldal elnöke „állampolgári közérdekű bejelentéssel” Nagy István agrárminiszterhez fordult. A Pilisi Parkerdő Zrt. ugyanis a magyar állam tulajdonában van, az alapítói jogköröket az agrárminiszter gyakorolja. Vajnai azt kérte, a miniszter indítson vizsgálatot annak tisztázására, „ki a felelős azért, hogy ez a gyalázat megtörténhetett”.

Az Agrárminisztérium a minap válaszolt a bejelentésre. Ebből kiderült, hogy a „becsület napja” alkalmából rendezett, neonáci szervezeteket is felvonultató eseményt kirándulásként jelentették be. A minisztérium azzal érvelt, hogy az erdőtörvény értelmében pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából bárki a saját felelősségére az erdőben tartózkodhat, az erdőgazdálkodó (a Pilisi Parkerdő Zrt.) ezt tűrni köteles. Az erdőtörvény pontosan meghatározza azon esetek körét, amelyekben az erdőgazdálkodó megtagadhatja a hozzájárulást erdei sportrendezvény megtartásához.

A minisztérium közlése szerint a konkrét ügyben a „kérelmező magánszemély által 2023. február 11-re tervezett, kirándulásként megjelölt esemény vonatkozásában – a megadott információk alapján – erdőgazdálkodási tevékenységet akadályozó tényező nem merült fel, így a Pilisi Parkerdő Zrt. a kezelői hozzájárulás esetében az erdőtörvény rendelkezéseit betartva járt el”. Az esetleg szükséges további (például természetvédelmi vagy rendőrségi) engedélyek beszerzése a szervező kötelessége és felelőssége, amelyre a Pilisi Parkerdő Zrt. által kiállított erdészeti engedély fel is hívja a figyelmet – írta Vajnai Attilának az Agrárminisztérium.

Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza korábban nyilatkozta lapunknak, hogy

az erdő magánterület ugyan, de álláspontja szerint a gyülekezési jog szempontjából közterületnek minősül, ezért a rendezvényt be kellett volna jelenteni a rendőrségen.

A BRFK február 11-én kérdésünkre megerősítette, hogy a szóban forgó erdei területre nem érkezett bejelentés a rendőrségre a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényről, azzal kapcsolatban tehát tudomásul vétel, vagy tiltó határozat sem született. A rendőrség válaszában hangsúlyozta: ha felmerül, hogy jogsértés történt, a BRFK megteszi a szükséges intézkedéseket.

Időközben majdnem két hét telt el, megkérdeztük, hogy a rendőrség szerint felmerült-e jogsértés gyanúja, történt-e intézkedés. A BRFK arról tájékoztatta lapunkat, hogy eljárást indított az ügyben: „A Normafa közelében, az erdőben 2023. február 11-én megrendezett eseményről a sajtóban megjelent hírek és fotók alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 189. § szerinti gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt hivatalból indított eljárást ismeretlen elkövető ellen.”

Három embert még köröznek

A „becsület napjához” köthetően négy esetben antifák támadtak rá szélsőjobboldalinak tartott személyekre (egyikükről konkrétan tudni lehet, hogy neonáci), két esetben pedig feltehetően szélsőjobboldaliak hajtottak végre támadást. Az antifasiszták által elkövetett akciókban a támadók és megtámadottak között is voltak külföldiek.

A fejleményekre vonatkozó kérdésünkre a rendőrség arról számolt be, hogy a február 11-ét megelőzően történt bántalmazások ügyében (ezek voltak az antifasiszták által elkövetett támadások), a közösség tagja elleni erőszak miatt folyamatban lévő eljárásban továbbra is négy gyanúsított van, és három ember ellen adtak ki körözést. A nyomozócsoport folyamatosan dolgozik a további gyanúsítottak azonosításán és elfogásán.

A február 11-én a Széll Kálmán téren történt bántalmazás miatt két emberrel szemben folyik eljárás, míg a Várfok és az Ostrom utca sarkán történt bántalmazás miatt egy embert közösség tagja elleni erőszak bűntett elkövetésével gyanúsít a BRFK.

A vízigényről szóló rész sem a tényleges vízigényt, sem a vízbiztosítás módját nem tartalmazza.