A kormányhivatal szerint „minden eddiginél szigorúbb feltételekkel” adták ki tervezett debreceni akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét, ennek azonban a most a hivatal honlapján megjelent dokumentumban nincs nyoma.
A gyár létesítése kapcsán a legfőbb vitapont a víz, ehhez képest az engedély tevékenység vízigényéről szóló része sem a tényleges vízigényt, sem a vízbiztosítás módját nem tartalmazza.
Eltűnt a szakértői tanulmány, amely a debreceni akkumulátorgyár brutális vízfogyasztásáról írtAz eddigi kommunikációban gyakran szereplő zöldenergia-használatra szintén nincs utalás: mint írják, a gyár „175 mWth bemenő hőenergiaigényét a telephelyen telepítésre kerülő földgáztüzelésű kazánokkal biztosítják (…) a telephely földgáz-fogyasztása évszaktól függően 10 000 – 12 500 köbméter/óra (…) a telephely villamosenergia-igénye kb. 640 gWh/év”. Mindez azonban vélhetően csak a gyár első ütemére vonatkozik, mivel úgy fogalmaznak: „az akkumulátorgyártó üzem termelési kapacitása 40 gWh/év”; ezt azonban az eddigi hírek szerint idővel 100 gWh-ra kívánják emelni.
Ami a várható szennyezéseket illeti, a zaj- és a levegőszennyezést negyedévente kell mérni előre bejelentett időpontban, ami Gödön jelenleg is működő Samsung gyár környezetében élők tapasztalatai szerint semmilyen garanciát nem jelent
(ott a mérések idejére mindig lecsökken a zajszint). Igaz, a gyárnak folyamatosan mérnie kell a levegő összetételét, az esetleges változásról azonban 30 napos határidővel kell értesítenie a hatóságot, ami aligha megnyugtató a közelben élők számára. A nehézfémekre egyedi – inkább a lehetséges felső korláthoz közelítő – határértéket határoztak meg, ami szintén nem a szigor jele. A felhasznált veszélyes anyagok közül a Gödön már a talajvízben is kimutatott oldószerből (N-metil-2-pirrolidon/NMP) évi 2000 tonnát használnak fel az engedély szerint.
Fontos körülmény még, hogy már az engedély kimondja, „az akkumulátor gyártójának átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettsége van” (ami a teljes, általa legyártott és forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik), de szót sem ejt róla, mennyi hulladékot kell emiatt visszafogadni, és mi lesz a sorsa a mindenképpen évi 100 ezer tonnás nagyságrendű roncsakku-mennyiségnek.
Hulladéklerakó lesz Magyarország, hatalmas terhet vesz a vállára az ázsiai akkumulátoripar idetelepítésévelKonkrét adat szerepel viszont az engedélyben a várható teherautó-forgalomról: a 0-24 órás munkarendben dolgozó gyárban „csúcsóránként” 35 kamionnal számolnak, ami így akár napi 840 kamiont is jelenthet.
„Ispánság van, jönnek majd a darutollak is”Elutasította a helyi választási bizottság a debreceni akkugyár miatt beadott népszavazási kezdeményezést