háború;ENSZ közgyűlés;orosz-ukrán háború;Wagner-csoport;

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában egyperces néma csenddel emlékeztek meg az ukrajnai háború áldozatairól

- Az ENSZ elsöprő többséggel szavazta meg azt a határozatot, amely Ukrajnából való azonnali kivonulásra szólította fel Oroszországot

Egy évvel a Vlagyimir Putyin parancsára elindított támadás után.

A csütörtök este elfogadott határozatot, amely egyben "átfogó, igazságos és tartós béke" megteremtését sürgette, 141 ország, köztük Magyarország is támogatta. Hét ország szavazott nemmel és 32 ország tartózkodott, köztük Kína. Az ázsiai nagyhatalom nagykövet-helyettese, Dai Bing a vitában kijelentette: „a Nyugat olajat önt a tűzre azzal, hogy felfegyverzi Ukrajnát”. Kína álláspontja az ukrán kérdésben következetes és világos - mondta. „Minden ország szuverenitását és területi integritását tiszteletben kell tartani. Az ENSZ Alapokmány céljait és elveit be kell tartani. Minden ország jogos biztonsági aggályait komolyan kell venni".

Annalena Baerbock német külügyminiszter visszautasította a kínai diplmatának azt az állítását, hogy a Nyugat az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokkal más, a hétköznapi emberek számára fontosabb prioritások rovására hódol. Szerinte álságos lenne azt állítani, hogy a katonai segély súlyosbítja a válságot, hiszen ha a nyugat nem nyújt segítséget, az agresszor szabadon elfoglalhatja Ukrajnát és megsemmisítheti az ENSZ alapokmányát.

Moszkva pénteken arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges fellépést a moldovai Dnyeszter menti Köztársaságban állomásozó csapatai ellen Oroszország elleni közvetlen támadásként kezelne, és "megfelelő választ" adna rá. A figyelmeztetés egy nappal azután hangzott el, hogy az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy Ukrajna egy álcázott művelettel a Moldovától 1990-ben elszakadt Dnyeszteren túli régió lerohanását tervezi. A moldovai kormány csütörtökön elutasította a vádat, és "nyugalomra szólított fel".

Moszkvai jelentések szerint számos orosz állami ellenőrzés alatt álló médiumot utasítottak arra, hogy ne idézzék az orosz Wagner zsoldoscsoport alapítójának, Jevgenyij Prigozsinak a kijelentéseit. 

Prigozsin, aki Vlagyimir Putyin egyik leghírhedtebb munkatársa, a hét nagy részében nyilvánosan bírálta Oroszország legfelsőbb katonai vezetőit. "Hazaárulással" vádolta őket, és azt állította, hogy nem voltak hajlandóak lőszert biztosítani csoportjának, pusztulásra ítélve ezzel a harci erejét. A Wagner-főnök sajtószolgálata szerdán közzétett egy fényképet, amelyen állítása szerint több tucat Wagner-katona egy helyre összehordott holtteste látszott, s azt állította, hogy lőszerhiány miatt kellett meghalniuk. Azt nem lehetett megerősíteni, hogy a képen valóban eslesett katonák voltak, vagy a felvétel megrendezett volt.

A brit védelmi minisztérium napi hadijelentésében arról írt, hogy Oroszország, amely 2014 óta folyamatosan változó taktikát követett az ukrajnai frontokon, az elmúlt hetekben ismét módosított megközelítésén. „Az orosz vezetés most valószínűleg egy hosszú távú műveletet folytat, amelyben arra számít, hogy Oroszország népességben és erőforrásokban meglévő előnye végül kimeríti Ukrajnát” – áll a brit védelmi tárca jelentésében.

Négyszeresére emeli az Orbán-kormány a határon túli tanulók 2003 óta változatlan összegű oktatási-nevelési támogatását, ami radikális irányváltást jelent a korábbi évekhez képest.