földrengés;letartóztatás;Törökország;újjáépítés;

Félő, elhamarkodott lesz a törökországi újjáépítés, az elnök terve csak újabb katasztrófához vezethet

Alaposan át kellene gondolni a várostervezést és az épületbiztonságot.

Több mint 600 ember ellen folyik nyomozás Törökországban a február 6-i halálos földrengésben összeomlott épületek miatt. 184 embert letartóztattak, köztük építési vállalkozókat és ingatlantulajdonosokat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közvetlenül felelősek az épületek összeomlásáért – jelentette be szombaton Bekir Bozdag igazságügyi miniszter. Sajtóértesülések szerint egy olyan város polgármestere is köztük van, amely közel fekszik a rengés epicentrumához.

A letartóztatottak közül 79 vállalkozó, 74 olyan ember, aki felelősséggel tartozik az épületek biztonságáért, 13 ingatlantulajdonos és 18 olyan, aki engedély nélküli változtatásokat hajtott végre az épületeken. A szakemberek már évek óta figyelmeztettek, hogy a korrupció és a kormányzati politika következtében sok épület nem az építési és biztonsági előírásoknak megfelelően épült. Az ellenzéki pártok és több építkezési szakértő egyenesen Recep Tayyip Erdogan kormányát vádolja azzal, hogy elmulasztotta kikényszeríteni az előírások betartását, és megpróbálja elterelni a figyelmet a felelősségéről. Az országban bevett gyakorlat volt, hogy amnesztiát (felmentést) adtak olyan vállalkozóknak, akik eltértek a szabályoktól a földrengésnek legkitettebb területeken is, az elsődleges gazdasági hajtóerőnek tartott építőipar fejlesztése érdekében. Bár részletes adatok nincsenek, a több mint húsz millió épületnek több, mint a fele lehet olyan, ahol eltértek a szabályoktól. Az elnök beismert bizonyos hiányosságokat, de végeredményben az elkerülhetetlen végzetet okolta a történtekért.

160 ezer épület - amelyekben 520 ezer lakás volt - omlott össze vagy rongálódott meg a két országban. A választásokra készülő Erdogan azt ígérte, ezeket egy éven belül újjáépítik, bár szakértők szerint a hatóságoknak a biztonságot kell a sebesség elé helyezniük. Az elsődleges tervek szerint 200 ezer lakást és 70 ezer falusi házat építenek legalább 15 milliárd dollár értékben. A JPMorgan amerikai bank becslése szerint a házak és az infrastruktúra újjáépítése 25 milliárd dollárba kerül, ami az ország GDP-jének 2,5 százaléka. Az Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) becslése szerint a pusztítás következtében 1,5 millió ember maradt hajléktalanná, és legalább 500 ezer új otthonra van szükség. A Turkonfed vállalkozási és üzleti szövetség szerint a lakhatási helyzetet ért kár 70,8 milliárd dollár.

A Reuters számításai szerint az építőipar minden áron történő fejlesztése határozta meg Erdogan két évtizedes uralmát, amelynek során kormánya mintegy 38 milliárd dollárnyi földrengéshez kapcsolódó adót szedett be. A még érvényben lévő adó gyors finanszírozást biztosíthat az újjáépítés megkezdéséhez.

Építészek és mérnökök szerint Erdogan gyors újjáépítési terve egy újabb katasztrófához vezethet, hacsak nem gondolják át alaposan a várostervezést és az épületbiztonságot. „Nemcsak a lerombolt épületek pótlására van szükség, hanem a városok újratervezésére is tudományos adatok alapján, hogy ne építsünk törésvonalra. Egy elhamarkodott újjáépítés miatt Törökország egy újabb földrengés-katasztrófa veszélyébe kerülhet" - mondta Esin Koymen, az isztambuli építész kamara volt vezetője.

Murat Kurum városfejlesztési miniszter múlt héten kijelentette, a kormány számításba vette, hogy részletes geológiai felméréseket kell végezni az újjáépítési tervekhez, és erre tendereket fognak kiírni.