Az egészségügyi államtitkár lekommunistázta a tiltakozó orvosokat, a DK szerint hazugságcunami a Magyar Orvosi Kamara elleni támadás

A MOK ellehetetlenítéséről szóló törvényjavaslatról vitáztak kedden az Országgyűlésben

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a módosítás összevont vitájában a „magas szintű, mindenki számára hozzáférhető, biztonságos betegellátás biztosításával” indokolta az orvoskamaráról szóló törvénymódosítást, amely a kötelező kamarai tagság megszüntetését és az etikai felelősségi szabályok áthelyezését javasolja.

Az államtitkár megismételte a belügyminisztériumi szólamot, vagyis hogy a kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza, és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestületi jellegének alapvető szabályait, semmibe veszi saját céljait. Leszögezte, a kormánynak „a betegek érdekei mindennél előbbre valók, és nem nézheti tétlenül, hogy a Magyar Orvosi Kamara visszaélve tagság feletti hatalmával, veszélyezteti az emberek egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos alapjogát”.

Az államtitkár szerint „a legsötétebb kommunista időket idézi az, hogy a kamara nyíltan fenyegeti azokat az orvosokat, akik nem osztják az elnökség véleményét és részt vennének a területi ügyeleti ellátásban”.

Kitért arra, hogy az elmúlt időszakban sok fontos döntés született az egészségügyben, és „a kormányzat mindig tekintettel volt arra, hogy a döntések előtt egyeztessen a szakmai szervezetekkel, amelyek egyes javaslatait meg is fogadták, de voltak nézetkülönbségek is”. „Vérlázítónak” és „elfogadhatatlannak” nevezte azt a hozzáállást a kamara részéről, hogy „ha nem ért egyet a kormánnyal, akkor a betegellátást veszélyeztető akcióba kezd. Ráadásul egy olyan területen teszi ezt, ahol korábban a kamara szakmai konszenzusról biztosította a kormányt” – tette hozzá.

Az államtitkár véleménye szerint „a kamara nem törekszik a megállapodásra, és folyamatosan kettős játékot játszott az elmúlt időszakban, az egyeztetéseken konstruktív volt, majd a sajtóban támadást indított a kormányzati döntésekkel szemben”. Takács Péter elmondta, az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatban a MOK javaslatait szinte kivétel nélkül átvezették, az új szerződéseket a kamara aláírásra javasolta. Néhány nappal később a kamara mégis „azt kérte a tagjaitól, ne írják alá a szerződést és ne vegyenek részt az ügyeleti ellátásban” – mondta, úgy értékelve ezt, hogy a kamara „politikai hangulatkeltésbe kezdett”.

Arról is beszélt, hogy a kamara „valótlan állításokat is terjesztett az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatban”. Érti – folytatta –, hogy „a Gyurcsány-kormányban megszokott volt a hazudozás reggel, éjjel meg este, de Kincses elnök úr már nem államtitkár egy baloldali kormányban, hanem egy köztestület vezetője, így joggal várhatja el az orvos társadalom, hogy tárgyilagosan tájékoztassa őket”.

Felidézte, hogy a kamara etikai eljárást indított egy vármegyei kollegiális háziorvos ellen, miután „tényszerű tájékoztatást adott az orvosoknak, és azt is mondták, a sztrájktörőkkel is így járnak el”. Hozzátette: az etikai eljárás nem „tréfadolog”, legsúlyosabb formában a tagság felfüggesztéséhez, kizáráshoz vezethet, azaz az érintett nem végezhet Magyarországon orvosi tevékenységet.

Értékelése szerint a kamara nyílt visszaélése a tagság feletti hatalmával veszélybe sodorja a biztonságos betegellátáshoz való jogot, ami elfogadhatatlan.

A MOK-kal kapcsolatos törvénymódosítás keddi vitájában a Fidesz hatalommal való visszaéléssel vádolta a testületet, a DK viszont hazugságnak minősítette a kormányoldal érveit.

Vejkey Imre (KDNP) a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta: a belügyi tárca javaslata megszünteti a kötelező orvosi kamarai tagságot, és „a hatalommal való visszaélés lehetőségét” az orvosi kamara számára, a folyamatban levő etikai eljárásokat pedig az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezi át. Szerinte a törvényjavaslatra a betegek biztonságos ellátása érdekében van szükség, mert a „MOK hatalmával visszaélve nyomást gyakorolt az orvosokra, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződést”.

Gréczy Zsolt (DK) a bizottságban megfogalmazódó kisebbségi véleményt ismertetve a MOK elleni „bosszúhadjárat” részének nevezte a javaslatot, amelyet szerinte az ellenzék többsége nem támogat. Szerinte nem az orvosi kamara, hanem az „Orbán-kormány veszélyezteti az ellátás biztonságát”. 

Fidesz: az orvosi kamara politikai aktorrá vált

Pesti Imre, a Fidesz vezérszónoka azt az álláspontját hangoztatta: a Magyar Orvosi Kamara „politikai aktorrá vált”. A baloldali pártok kampányfinanszírozási ügyére hivatkozott, azt hangsúlyozva, hogy szerinte most ezeknek az összegeknek a „törlesztése zajlik” (?). Felháborítónak nevezte, hogy míg a minisztériumi egyeztetések során a háziorvosi kamara vezetője támogatandónak tartotta az új ügyeleti szerződéseket, „máról holnapra” megváltozott a véleménye.

Azzal vádolta a MOK-ot, hogy „megalázza az orvosi hivatást, megszegi saját küldetését, el akarja lehetetleníteni az egészségügyi ellátást”. A kamarának „szolgálni kellene az orvosokat, nem fenyegetni” – hangsúlyozta a kormánypárti képviselő, aki szerint a kamara „morális terhet tett az orvosokra, amikor azt javasolta, hogy szegjék meg esküjüket és ne vállaljanak ügyeletet”.

Szerinte a kamara „éket verne orvos és beteg közé, és alkotmányos alapjogot sért ezzel a hozzáállással”. 

DK: hazugságok a MOK elleni kormányzati vádak

Komáromi Zoltán, a DK vezérszónoka „hazugságcunaminak” minősítette az orvosi kamarával kapcsolatos kormánypárti vádakat. Szerinte a MOK nem veszélyezteti a betegellátást, ugyanis soha nem mondta azt, hogy az orvosok ne vegyenek részt az ügyeletben. A MOK által kiadott dokumentumban az szerepel, hogy az orvosok vegyenek részt a régi ügyeleti rendszerben, és ne írják alá az új ügyeleti szerződést. „Szemenszedett hazugságnak” nevezte azt is, hogy a kamara etikai vizsgálattal fenyegetett volna háziorvosokat.

Hangsúlyozta: a kamarának már „eddig is minden olyan jogosítványát lenullázta a kormány, amellyel javítani lehetne a kormányzat dilettáns működését”. Így – jegyezte meg – a MOK nem élhetett vissza a hatalmával, mert „nem volt neki olyan”.

Úgy vélte: Fidesz 20 éve a magyar orvosi kamarát egy „nagymintás fókuszcsoportként működteti, azt gondolva, hogy amit velük meg lehet csinálni, azt az országgal is”. Szerinte a MOK egy „darálóba” került be, a kormány példát statuál a többi köztestület felé, így ezek majd nem mernek a jövőben felszólalni és kritikát megfogalmazni. 

KDNP: emberiességi és alkotmányossági kérdés a javaslat elfogadása

Hollik István (KDNP) szerint „alapvető emberiességi, alkotmányossági kérdés az előterjesztés elfogadása, miután az orvosi kamara »megzsarolta« tagjait, amivel veszélyezteti a betegek ellátását”.

Felidézte: volt olyan tag, akit „levélben értesített a kamara az etikai eljárás elindításáról, azért, mert tájékoztatta az orvosokat, hogyan tudnak részt venni az új ellátásban”.

Szerinte ezzel a kamara „pártpolitikai tevékenységet végez, amelyet az is bizonyít, hogy a MOK elnöke két éve maga is leírta, át kell alakítani az ügyeleti rendszert, de azt is írásba adta, hogy a kormány javaslata az ügyeleti rendszer átalakításáról találkozik az orvosi kamara egyetértésével”.

Kijelentette: mindaddig, amíg a tagság szükséges az orvosi hivatás végzéséhez, addig „fenyegetés, ha valaki ellen etikai vizsgálatot indítanak”. „Ez zsarolás, ráadásul az útszéli fajtából” – fogalmazott.

A MOK olyan „feszültséget generált az orvostársadalomban, amely az elmúlt harminc évben nem volt tapasztalható”. Ezért szerinte nincs más lehetőség, mint amit a kormány javasol, hogy „megmaradjon a betegek ellátáshoz való joga és működjön az új ügyeleti rend”. 

MSZP: önök intézik el, hogy ne lehessen pedagógusbér-emelés

Harangozó Tamás (MSZP) azt a kérdést tette fel: ki és hogyan veszélyezteti valójában a betegellátás biztonságát. Szerinte harminc éve nem történt olyan, hogy a meglévő ügyeleti rendszert ilyen mértékben alakítsák át a szakma megkérdezése nélkül, sőt a szakma véleményével szemben. Hangsúlyozta: az egészségügy átalakításába emberek halhatnak bele.

Tekintheti ugyan az Orbán-kormány politikai aktornak a kamara vezetését, de valójában orvosok százai osztják ugyanazt a véleményt. Sokan vallják, hogy az átalakítás nagyobb gondot fog okozni, mint amekkorát megold. Azt kérdezte: a jogszabály milyen módon fogja javítani az egészségügy helyzetét?

Kórházi osztályok bezárását sorolta, amelyeket szakorvoshiány okozott. Bírálta, hogy továbbra is rendezetlen az egészségügyi szakdolgozók bére, a kórházak adóssága „évről évre a plafonon”, és többéves várólisták vannak egyes beavatkozásoknál.

Miközben az egész ország érdeke, hogy megérkezzen az uniós pénz, a kormány pedig azt vállalta, hogy befejezi a „puccsszerű” jogalkotást, most szerinte éppen ezt teszi a javaslat egy nap alatti elfogadásával. „Most önök intézik el, hogy se pedagógusbér-emelés, se egészségügyi fejlesztés ne történhessen a következő években az országban” – jelentette ki.