egészségügy;törvény;Pintér Sándor;háziorvos;Magyar Orvosi Kamara;Belügyminisztérium;

„Valamennyi tagunkat arra kérjük, maradjon tagja a kamarának” – Huszonnégy óra alatt átgázolt az orvosokon az Orbán-kormány

Elfogadta a parlament kormánypárti többsége a törvényt, amely megszünteti a kötelező orvoskamarai tagságot. Kérdés: ez megtöri vagy épp felerősíti a doktorok tiltakozását?

Alig 24 óra alatt szüntették meg az orvosok kötelező kamarai tagságát: az erről szóló, hétfőn benyújtott belügyminiszteri javaslatot 122 igen szavazattal, 31 ellenvoks mellett, tartózkodás nélkül kedden el is fogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége. E törvény szerint a jövőben a magyar orvosi kamarai (MOK) tagság nélkül is végezhető orvosi tevékenység. Csak az marad a köztestület tagja, aki 30 napon belül ezt írásban megerősíti. A többiek automatikusan elveszítik tagságukat, számukra vissza kell téríteni a már befizetett tagdíjukat is.

A jogszabály a folyamatban lévő és a jövőbeli etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezi át, ahogy az új etikai kódexet is ez a szervezet alkotja meg, és az egészségügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A kamarának a jövőben csak véleményezési joga lesz az etikai kódexet illetően. A továbbképzések minősítését a szakminiszter által kijelölt szerv látja majd el. A MOK a jövőben csak a tagjai esetében formálhat véleményt a vezetői kinevezésekről.

A kormányzat – mint arról korábban többször írtunk –, épp akkor érezte szükségét a kamarai tagság felfüggesztésének, amikor a MOK-tagok érdemi tiltakozásba kezdtek. Mivel szakmai érveiket semmibe vették az egészségügy átalakításánál, a MOK arra buzdította háziorvos tagjait, hogy nyomásgyakorlásként ne írják alá az új ügyeleti rendszerre érvényes szerződéseiket az Országos Mentőszolgálattal.

Kedden, a törvényjavaslat vitájában Takács Péter államtitkár lényegében megismételte Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szombati, bizonyítékokkal alá nem támasztott vádját. Úgy fogalmazott: a legsötétebb kommunista időket idézi az, hogy a kamara nyíltan fenyegeti azokat az orvosokat, akik nem osztják az elnökség véleményét és részt vennének a területi ügyeleti ellátásban. (Egy nappal korábban a MOK vezetői cáfolták, hogy bárkit fenyegettek volna: egy a kormányt képviselő orvos ellen tettek etikai panaszt, aki – mint írták – „fenyegető, félrevezető” állításokkal próbált nyomást gyakorolni a háziorvosokra azért, hogy vegyenek részt az új ügyeleti ellátásban.)

Az államtitkár a parlamenti vitában ragaszkodott ahhoz, hogy a törvénymódosításhoz vezető konfliktust a kamara robbantotta ki, amikor – szerinte – „politikai hangulatkeltésbe kezdett”. Az államtitkár szerint a kamara korábban még támogatta az ügyeleti rendszer átalakítását. Ezt Takács Péter sajátos módon próbálta igazolni Parlamentben: elkezdte felolvasni Kincses Gyula MOK-elnökkel váltott SMS-eit. A MOK jelenlegi hozzáállását az ügyeleti rendszer átalakításához elfogadhatatlannak és vérlázítónak nevezte. (Az orvosi kamara többször hangsúlyozta, hogy nem az ügyeleti rendszerrel van problémája, hanem például a szakdolgozók béremelésnek elmaradásával vagy a háziorvosok költségektől elmaradó rezsitámogatásával. Az ügyeleti rendszer megváltoztatásának „bojkottja” csak azt szolgálta, hogy a kormányt tárgyalásra ösztönözze az érdemi kérdésekről.)

Az államtitkár a parlamentben visszautasította azokat az ellenzéki véleményeket, miszerint az ügyben "24 óra alatt minden eldőlt". Az MTI tudósítása szerint az államtitkár hozzátette: a háziorvosoknak most sincs szerződési kötelezettsége, viszont a megyei tisztifőorvosnak kötelezettsége, hogy az ügyeletet biztosítsa, így havonta legfeljebb két alkalommal ezt elrendelheti a háziorvosok számára. Az így ügyeletbe beosztott háziorvost ugyanazok a jogok és javadalmazás illeti meg, mint azokat, akik önként szerződtek a mentőszolgálattal.

A nap folyamán a rendőrség is rámozdult az egészségügy megreformálására. Kedd reggel a kamara ledarálásáról szóló parlamenti vita előtt tett közzé közleményt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. Azt írták: feljelentés kiegészítés keretében vizsgálják, történt-e bűncselekmény, fenyegettek-e orvosokat hivatásuk gyakorlásával összefüggésben, próbálták-e befolyásolni döntésüket. A közleményből nem derült ki, hogy azt a fenyegetést vizsgálják-e, amire hivatkozva az orvosi kamara is etikai vizsgálatot indított vagy azt, amire Gulyás miniszter hivatkozott.

Megdöbbenés és szolidaritás

– Valamennyi tagunkat arra kérjük, maradjon tagja az orvosi kamarának, és minél több kollégáját biztassa ugyanerre – mondta lapunknak Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke. – Arra is kérjük őket, hogy segítsenek összegyűjteni a kamarai tagságot fenntartó nyilatkozatokat.

A szakszervezet később közleményt adott ki, amelyben az áll: megdöbbenve értesültek az orvostársadalom demokratikusan megválasztott önkormányzati köztestülete elleni támadásról, és szolidaritást vállalnak a kamara tagságával, elnökségével. Mint írták, a kormány nem csupán a köztestületet, hanem a teljes magyar orvostársadalmat támadta meg, amikor – rendkívül diszkriminatív módon, egy koncepciós eljárás részeként – megnyirbálta az orvosi kamara jogköreit.

A Független Egészségügyi Szakszervezet közleményben áll ki a kamara jogfosztása ellen. Mint írták: „Megütközéssel értesültünk a magyar orvosok közösségét képviselő Magyar Orvosi Kamarát érintő parlamenti döntésről. Úgy gondoljuk, hogy a munkavállalókat, és rajtuk keresztül a betegek érdekeit képviselő szervezetek tevékenységének korlátozása nem segíti az egészségügyi ellátást nehezítő problémák megoldását.”

A Népszava még hétfőn kereste az ágazat másik két szakmai köztestületét, az Országos Gyógyszerészi Kamarát és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát, hogy megtudjuk: vállalnak-e szolidaritást az orvosi kamarával, s ha igen, mi lesz az akciójuk? Válasz egyik szervezettől sem érkezett cikkünk megjelenéséig. D. A.