egészségügy;belügyminiszter;etika;Magyar Orvosi Kamara;Egészségügyi Tudományos Tanács;

Nem várt mellékhatásokkal jár a Magyar Orvosi Kamara kivégzése

Teljes képtelenségnek tűnik az, amit a jogalkotó a Belügyminisztériumhoz tartozó az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) feladatául szabott. Amikor ugyanis elgázolták az Magyar Orvosi Kamarát (MOK) az összes ott folyó etikai eljárás lebonyolítását is ennek a testületnek osztották ki. A jogszabály szerint 15 napon belül kell átadni az ETT-nek a kamarai etikai eljárásokat.

Az ETT-hez a „bosszú törvény” most egy adagban 700-nál több folyó ügyet utal. A MOK etikai eljárásairól az azokhoz szükséges erőforrásokról annyit lehet tudni, hogy ezekkel eddig 27 elsőfokú bizottságban, 144 orvos foglalkozott társadalmi munkában, és ők támaszkodhattak még a kamara 175 fős apparátusára is.

Arra pedig nyilvánvalóan nincs semmi garancia, hogy a rendőrtábornok-belügyminiszter ugyanazt gondolja az orvosok számára iránymutató etikus magatartásról, mint maguk a hivatásrend tagjai.

A helyzet abszurditását mutatja az is: a miniszter még csak ezután fogja rendeletben megfogalmazni azt az etikai szabályzatot, ami alapján az ETT vizsgálódhat.

Külön finomsága a helyzetnek, hogy e szabályzat alapján olyan ügyeket kell majd megítélniük, amelyeket még a MOK etikai elvei szerint indítottak.

A kötelező kamarai tagságot megszüntető jogszabály szerint az ETT közfeladatként kapja meg az eljárások lefolytatásának jogát. Az ügyek elbírálásának lesz első és másodfoka is. AZ ETT végleges döntésével szemben bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért. A kiszabható büntetések azonban enyhébbek lesznek, mint az orvosi kamaráé.

Az ETT ugyanis legfeljebb figyelmeztetést, megrovást, valamint pénzbírságot szabhat ki. 

Ez utóbbi a mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszerese lehet. Az ETT az említett büntetések mellett korlátozhatja a vezetői megbízásokat, azaz legfeljebb két évre tilthatja meg, hogy az etikai vétséget elkövetőt kinevezzék valamilyen posztra. Az orvosi kamara az etikai szabályok ellen legsúlyosabban vétőkkel szemben – akár a betegek védelmében- még alkalmazhatta a kizárást, illetve a kamarai tagság felfüggesztését, melyek az orvosi tevékenységtől való eltiltással is jártak.

Így például 2017-ben a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága fél évre eltiltotta foglalkozásától azt a veszprémi onkológus-nőgyógyászt, aki százezres összegeket kért gyógyíthatatlan rákosoktól műtétekért, vizsgálatokért. A doktort a Veszprémi Törvényszék jogerősen 2 év börtönbüntetésre ítélte, amit azonban 5 évre felfüggesztettek. Egy másik szigorú ítélet született 2021 nyarán, amikor felfüggesztették egy vírus tagadó orvos kamarai tagságát, így fél évig ő sem végezhetett orvosi tevékenységet. Ellene a MOK elnöksége kezdeményezett etikai vizsgálatot.