Az orosz Cseke Lászlót Artyemij Troickijnak hívják, könnyűzenei műsorát a Szabad Európa Rádió rövidhullámai helyett a SZER/Szabadság Rádió hosszúhullámain, illetve az interneten vagy podcastban lehet hallgatni. Az egykor a moszkvai Lomonoszov Egyetemen zenei újságírást tanító Troickij manapság Tallinnban él, a Kreml Ukrajna elleni inváziójának első évfordulója kapcsán is az észt fővárosból készített összeállítást a háborúellenes orosz előadók dalaiból. Mert, bár mint az egyik számban elhangzik, az orosz hippik manapság háborúpártiak, a veterán rockerek és a fiatal rapperek között jócskán vannak, akik ellenzik az agressziót és nem fogják be a szájukat.
Kezdetnek rögtön itt van a „szovjet Szörényi Levente”, a 69 éves Andrej Makarevics, aki a Putyin-rezsimmel való nyílt szembenállás évei után immár Izraelből küldött két dalt, a beszédes című Megbolondult a hazám-at és a Mesélek nektek egy országról-t. Utóbbiból néhány sor nyers fordításban: „Mesélek nektek egy olyan országról, / hol a fény a sötétség foglya, / hol az ajkakon pecsét, / hol hallgatnod kell, hogy megélj, / hol rögtön elvisznek / egyetlen szavadért. / … Olyan országról mesélek, / hol a templomba beengedték a Sátánt.”
Hozzá hasonlóan külföldi ügynöknek minősíttetett és Oroszország elhagyására kényszerült a Nogu szvelo! (Begörcsölt a lábam!) együttes vezetője, Makszim Pokrovszkij, aki legkevesebb féltucat dalban ítélte el a háborút. A Vesztükbe rohanók indulójához hatásos rajzfilm is készült, amelyet három hónap alatt több mint 3,2 milliószor töltöttek le a YouTube-ról. A videómegosztót az orosz internethasználók háromnegyede látogatja rendszeresen, amit a rezsim még mindig elnéz – cserébe azért, hogy az az orosz propagandát is eljuttatja a külföldi érdeklődőkhöz. Az Amerikában élő Pokrovszkij együtteséhez fűződik az orosz rock talán legszebb ukránbarát dala, az Ukrajna: „Ukrajna, láthatatlan angyalok szállnak a Dnyepertől Berlinig, / vigyázva gyermekeid útját.”
Szintén „külföldi ügynök” az egyik legnépszerűbb orosz rapper, a Vilniusba kényszerült Noize MC, azaz Iván Alekszejev, aki újabban a Manyétocska művésznevet viselő Liza Girgyimova énekesnővel turnézik. Közös daluk, a Senkinek sem lett baja a moszkvai propagandáról szól: „Minden a terv szerint halad, három nap és vége lesz!”. A nyelvben mellesleg már meghonosodott az angol fake newsból oroszosított „féjk” (álhír).
Noize MC Esők országa címen a baltikumi száműzetésről is írt egy dalt, amelyre mintegy ráköszön a régóta Bostonban élő Szláva Tolsztoj száma, a Kívül vagy. Ez a rossz hírek elől fejüket inkább a homokba dugókról szól, akik tudomást se akarnak venni a háborúról vagy arra hivatkoznak, hogy „a dolog nem egyértelmű”.
Nem hagyta el Oroszországot a legendás DDT együttes vezetője, Jurij Sevcsuk, aki szintén nyíltan bírálja a háborút – viszont ezt már csak otthon, a négy fal között teheti, merthogy a zenekar nem koncertezhet, őt pedig megbírságolták. Igaz, ezért elég keményen megdolgozott, tavaly májusban egy ufai koncerten azt mondta a mikrofonba, hogy „a haza, barátaim, nem az elnök s...e, hogy folyton simogatni meg csókolgatni kelljen, a haza a koldusszegény nagyi, aki a pályaudvarnál krumplit árul”. A koncert rendben lezajlott, de utána rendőrök lepték el az öltözőt…
Mások, így a petrozavodszki Gromyka együttes vagy a két lány, Arina Andrejeva és Darja Gyerjugina vezette moszkvai Komszomolszk tanultak a DDT sorsából és inkább virágnyelven énekelnek. (Mint Koncz Zsuzsa az 1973-as Ha én rózsa volnék-ban). A Gromyka dala arról szól, hogy ne menj ki a térre, inkább sétálj a parkban, járj múzeumba meg kiállításra, ki a városból, minél messzebb, horgászni, gombászni, csak ne a térre (ahol, ugye, tüntetnek és elvisz a rendőr). A Komszomolszk Ablakunkból című számában a várost ellepő csendről, a fekete térről és fekete holdról énekel, meg arról, hogy „ezen a tavaszon nem támadt fel Jézus Krisztus” és „ablakunkból látszik a világvége”. A konspiráció mögé bújó The Tagil a YouTube-ra feltett, Még rosszabb című dala arról szól, hogy „mindent hagyj itt, amit szerettél, kezdetben rossz lesz, aztán meg még rosszabb”.
Orsosz és ukrán művészek az A38-on
Az orosz-ukrán háború kitörése óta az oroszországi és ukrajnai művészeti élet számos képviselője, sok zenekar is kénytelen volt elhagyni hazáját. Köztük az orosz SBP4 március 19-én, az ukrán Nervy március 21-én, a szintén orosz Pornofilmy pedig április 16-án lép fel a budapesti A38 hajón és áll ki az erőszak ellen – közölte a szervező Livesounds.
Először játszik a magyar fővárosban a legismertebb orosz indie zenekarok egyike, az SBP4 (Szamoje bolsoje prosztoje csiszlo, amely a legnagyobb prímszám orosz elnevezése). A csapatot 2006-ban alapította Kirill Ivanov és az EU névre hallgató duó. Az SBP4 lendületes, pszichedelikus felütésekkel tarkított elektronikus zenét készít, amibe afrikai ritmusokat, hip-hop breakeket, funkos gitárfutamokat és diszkós elemeket kevernek. A zenekar eredetileg Szentpéterváron működött, ahonnan a háború kezdete után nem sokkal elköltöztek. Már az ukrajnai invázió másnapján közleményt adtak ki közösségi média csatornáikon, amelyben elítélték az orosz agressziót, és hangsúlyozták, hogy a háborút nevén kell nevezni, és minél hamarabb meg kell állítani. A zenekar ezúttal Nyicsevo bolse nyet című új albumát és jó néhány régebbi dalát hozza a turnéra, Budapest után egy nappal, március 20-án Bécsben is koncertet ad.
A 2010-ben alakult ukrán Nervy hatalmas népszerűségnek örvend hazájában és háborúellenes kiállásáról is ismert. Koncertjein a korábbi sikerszámok mellett mostanában legújabb, Slam and Depression című stúdióalbumáról hangzanak el dalok. Fennállásuk során bejárták már a volt Szovjetunió országait és Európát is, több ezer koncertet adtak és számos fesztiválon is szerepeltek. A frontember Zsenya Milkovszkij által vezetett Nervy rockzenéjét Bécsben március 21-én, a budapesti A38 hajón március 26-án hallhatja a közönség.
Április 16-án a punkrockot képviselő Pornofilmy érkezik Budapestre. A legnépszerűbb oroszországi rockzenekarok egyike Dubnóból indult 2008-ban, eddig tizenhárom kiadványa, lemeze, köztük nyolc stúdióalbuma jelent meg. A csapatot Vlagyimir Kotljarov énekes, Vjacseszlav Szeleznyev szólógitáros, Alekszander Ruszakov ritmusgitáros, Kirill Muravjov dobos és Alekszander Agafonov basszusgitáros alkotja. Dalszövegeik erősen átpolitizáltak, kiállnak az egészséges életmód mellett: minden tag vegetáriánus, nem isznak alkoholt, nem drogoznak és nem dohányoznak.
A dalszövegek, sőt, a címek egy része nem tűri a nyomdafestéket. Troickij szerint ez egyrészt a műfaj miatt van, másrészt az oroszországi állapotok fölötti elkeseredést tükrözi. A rapper Vlagyi (Vlagyiszlav Leskevics) egyik számának ez a címe: „Ez meg hogy a picsába lehetséges?!” A dalban egy kijevi lány teszi fel újra és újra a kérdést, hogy minapi moszkvai barátai miként tehetik ezt vele és a hazájával. A régóta Los Angelesben élő Valerij Gaina, az egykori Kruiz együttes szólógitárosa feleségével, Irma Zauberrel vett egy fel egy számot Bolsim PiZgyecom! – nagyjából „Ennek nagy rábaszás lesz a vége!” – címmel.
Ebből a szériából a legszellemesebb azonban Noize MC Hattyúk tava szövetkezet című száma, amely egyszerre utal az annak idején Putyin és barátai által alapított nyaralószövetkezet nevére és az 1991-es „pancserpuccsra”, amely alatt a tévében újra és újra a Hattyúk tavát adták: „Hol voltatok nyolc éven át, kibaszott nememberek?! Balettet akarok nézni, táncoljanak a hattyúk!”
