„Pokol-mélységei és égi magasságai…” – Hetényi Zsuzsa jubileumára

Műveivel, előadásaival, konferenciáival, szerkesztéseivel az ELTE és a magyar tudomány és kultúra jó hírét vitte a világba. Nem csak mint akadémiai tudós. Kevesebben tudják például, hogy ő a társfordítója Kertész Imre Sorstalanságának oroszul, amiért Füst Milán-díjat is kapott. 

Nem lesz itt új világrend, csak kín és katasztrófa – A szív orosz csücskének józan fájdalmai

Meglepőnek, sőt megdöbbentőnek tűnhet, hogy a magyarok viszonylag magas arányban nem egyértelműen Oroszországot hibáztatják az ukrajnai háborúért. Egy ez év februári felmérés szerint (Magyar Target-Pulzus Média Kutató Kft.) a felnőtt lakosság 49 százaléka teszi felelőssé a tragédiáért Putyin rendszerét, valamivel alacsonyabb, 40 százalékos arányt mutat az IDEA Intézet májusi kutatása. A megkérdezettek fele Ukrajnát, a Nyugatot, de leginkább mind a két szemben álló felet vádolja. Mi osztja meg ennyire az embereket? 

Ablakunkból látszik a világvége: öreg rockerek és fiatal rapperek egymással versengve szállnak szembe a Putyin-rezsimmel

A diktatúra mintha már megint jót tenne az orosz könnyűzenének. 

Az agresszió elnémítja a kultúrát – Beletaposott a szépen elrendezett könyvespolcunkba Oroszország háborúja

A véres orosz-ukrán háborúnak kellemes, szalonízű bulvártémája az orosz kultúra sorsa a nyugati világban. Lehetőséget ad a művész- és bölcsészértelmiségnek, hogy kardként suhogtassa tollát, amelyből talán épp ki is folyt a tinta. Ha már a frontra nem megyünk ki, menekülteket nem fogadunk be, és kevés értelmes dolgot tudunk mondani a háború okairól, pengézzünk egy okosat az orosz kultúra bojkottjáról. Miközben mindenki számára világos, hogy nem fog soha piros jelzést kapni mifelénk. 

Gávárity párusszki?

Két viszonylag hosszabb, egybefüggő mondatot sikerült elsajátítanom 9 évnyi orosz tanulás után.

Ruszofóbiától a rajongásig

A rendszerváltás előtt generációk orosz kultúrával kapcsolatos attitűdjét tették tönkre a kötelező nyelvtanulás, brigád- és osztálynaplóban dokumentált színházlátogatások, és hosszú szovjet filmek televíziós vetítései. 1990 után úgy tűnt, hogy az orosz könyvek, színművek, zenék, filmek és táncelőadások csillaga leáldozott Magyarországon. Ám szerencsére az elmúlt negyedszázad elég időt adott ahhoz, hogy az orosz kultúra nálunk is méltó helyére kerüljön.