– Pár éve még havi 1-2 tartási szerződést kötöttem, jellemzően vidéki idős emberek, illetve velük jó ismeretségben, barátságban, adott esetben rokonságban lévő fiatalabbak között – nyilatkozta mondta lapunknak Sinka Tamás. A Debrecenben és a fővárosban is dolgozó ügyvéd praxisában az elmúlt 2-3 évben jelentősen csökkent az ilyen megkeresések száma, most évente 1-2 ilyen szerződést készít.
Hasonló tendenciáról számolt be a Népszavának Pataki Péter ügyvéd is, utalva arra, hogy az utóbbi évek gazdasági bizonytalansága ezen a területen is éreztette a hatását. Az idősek körében gyorsan híre ment, ha valamelyik szerződő partner nem teljesítette a kötelezettségeit, s a másik oldalon is egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy akár évtizedeket is várjanak a befektetésük megtérülésére. Persze vannak kivételek. Pataki egyik idős ügyfele például sokáig keresett valakit, aki a 360 négyzetméteres, 300 millió forintot érő lakásáért kifizeti ennek az összegnek egy részét és mellette havi járadékot is ad élete végéig. Azt gondolták, egy befektető szervezet lehet a megoldás, de végül nemrég két magánszeméllyel állapodott meg, akik hosszú távú befektetésben gondolkodnak.
Magyarországon majdnem kétmillió 65 év feletti ember él, a napokban nyilvánosságra hozott népszámlálási adatok szerint ez a lakosság 21 százaléka. Az előző összeíráskor, 2011-ben még csak 1 millió 677 ezren voltak. Más felmérések arra is rámutattak, hogy minden harmadik időskorú egyedül él, s nem tudja, kap-e segítséget, ha bajba kerül. Egyre növekvő igény van tehát a biztonságra, amivel viszont a szociális ellátórendszer nem tart lépést.
Rétvári Bence belügyi államtitkár egyik legutóbbi parlamenti válasza szerint 59 ezren, a KSH legutolsó elérhető (2021-es) adata szerint maximum 53 443-an élnek ma idősotthonban Magyarországon. A többieknek valamilyen más megoldást kell találniuk, ha gondozásra szorulnak. Van, aki meg tudja fizetni egy ápoló szolgálatait, a többség viszont nem, miközben a házuk, lakásuk fenntartása egyre nagyobb terhet jelent, hiszen a nyugdíjak értéke csökken. Adná magát a lehetőség, hogy az ingatlan fejében eltartási vagy életjáradéki szerződést kössenek, de lapunk összeállításából az derül ki, hogy az idős magyarok egyre ritkábban élnek ezzel a lehetőséggel. (Pontos adatok azért nincsenek, mert sem az ügyvédi, sem pedig a közjegyzői kamara nem vezet nyilvántartást a tagjai közreműködésével készült tartási vagy életjáradéki szerződésekről).
Napi 24 órás műszakban dolgoznak éhbérért, és már nem bírják az otthonápolási díj érdemi emelése nélkül– Az ügyvédek minden ilyen megkeresésnél elmondják mindkét félnek a tartási vagy életjáradéki szerződések buktatóit – mondja Pataki Péter. Tapasztalatai szerint a legtöbben más megoldást keresnek, amikor kiderül, hogy nagyon sok a bizonytalanság. Az egyik oldalon nem lehet tudni, hogy meddig él az idős ember, azaz meddig kell neki fizetni a havi járadékot és az eltartó addig nem rendelkezhet az ingatlannal, amíg a tartási kötelezettsége fennáll. A másik oldalon pedig nagy kérdés, mi történik, ha holnap csődbe megy a partner és nem tud fizetni.
Sinka Tamás a korábbinál is alaposabban veszi sorba az ügyfelekkel a lehetséges buktatókat, amióta egy idős vidéki nagymama fordult hozzá azzal, hogy egy más jogász közreműködésével kötött szerződésben az unokájára íratott két lakóházat és több hektár földet, de abból, amit cserébe ígértek neki, nem lett semmi. A bíróság előtt aztán kiderült, a sok ígéretből, vállalásból a szerződésben semmit nem rögzítettek, a perben ezeket az unoka le is tagadta. Végül sikerült egyezséget kötni, de egy rokoni kapcsolat ment a levesbe. Azóta az ilyen tartási szerződésekbe
az ügyvéd a lehető legrészletesebben beleírja a vállalt tartási szolgáltatásokat, különben könnyen vita alakul ki, hogy a téli tüzelő felaprítása, vagy a hólapátolás beletartozik-e az elvégzendő feladatokba vagy sem. A bíróságok pedig szigorúan tartják magukat ahhoz, hogy csak az kérhető számon, ami az aláírt szövegben szerepel.
Egy ilyen szerződés bizalmi viszonyt feltételez a felek között, de mindkét ügyvéd azt tapasztalja, hogy sem a segítséget kérő idős, egyedülálló emberek, sem az ellátást vagy havi pénzt ígérők nincsenek tisztában azzal, mit is takar az általuk kért szerződés. Pataki Péter arról is beszélt, hogy a nyugdíjba vonulás a vízválasztó; ha ez a korábbi jövedelemszint jelentős csökkenésével jár, vagy az idős ember rossz egészségi állapotban van, keresi a megoldást élethelyzete javítására. A magány a legrosszabb, hiába küldenek pénzt a fiatalok akár külföldről, akár csak egy nagyobb városból, egy közelben élő távolabbi rokon vagy ismerős könnyen eléri, hogy tartási szerződést kössön vele a nagymama, nagyapa.
– Az idősek sokszor azt gondolják, hogy az eltartó egy unokapótlék, akivel órákon át lehet csacsogni, ott lesz minden programnál, feloldja a magányukat, de ez nem így van – emlékeztet Pataki Péter. „Arra szoktam figyelmeztetni őket, hogy nem egy társat vesznek az ingatlan fejében. A tartásba beletartozik, hogy az eltartó gondoskodjon róla, eljusson az idős ember az egészségügyi intézménybe, ki legyen váltva a gyógyszere, megfelelő meleg élelemhez jusson naponta, de nem feltétlenül a szerződő partnernek kell pelenkázni az idős embert. Azt kell megszerveznie és fizetnie, hogy legyen valaki, aki ezt megteszi. A fővárosi ügyvéd azonban olyan esettel is találkozott, amikor nem a nyugdíjast kellett félteni, hanem a gyerekét, mert az apuka a külföldön jól kereső fiával akarta megfinanszíroztatni a nagyvilági életét, utazásait, szórakozásait, azt akarta szerződésbe foglalni, hogy csak akkor örökli a lakást, ha ezek a kívánságai teljesülnek.
– Minden ilyen szerződés megkötése előtt a legfontosabb, hogy legyenek tisztában a felek azzal, mit akarnak: tartást vagy pénzt, természetben szolgáltatást vagy életjáradékot. Lehet kombinálni is a kettőt, de az többnyire végletesen túlbonyolítja a szerződést – érvelt lapunknak Pataki Péter.
Nem biztosítás, csak közvetítés
Több vállalkozás nevében is benne szerepel, az „életjáradéki” kifejezés, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban ezt a tevékenységet végzik. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy lakásért életjáradékot csak azok a szervezetek nyújthatnak, amelyek ezt 2015. január 1. előtt nem biztosítási tevékenységként végezték vagy ezt követően a biztosítási törvény hatálya alá tartozó biztosítótársaságok. Új biztosító ezzel a céllal azóta nem jött létre – tájékoztatott Binder István. A nevükben életjáradéki társaságok tehát valójában magánszemélyek közötti szerződéseket közvetítenek.
Sinka Tamás pedig egy újabb buktatóra is figyelmeztetett: mivel az idősotthonok a megnövekedett rezsiköltségeket a lakókkal próbálják megfizettetni, sorra emelik a tartásdíjat, amit azonban a gondozottak és családjuk egy része nem tud megfizetni. Az ügyvéd szerint ma még nem tudni, mi lesz a sorsa a nemfizető időseknek, elküldik-e őket. Ha igen, az megint csak bonyolult jogvitákhoz vezet majd – tette hozzá.
Tartási vagy életjáradéki szerződéseket egyébként a közjegyzők is szövegezhetnek, de a Magyar Országos Közjegyzői Kamara tájékoztatása szerint manapság ezek helyett egyre népszerűbb az öröklési szerződés az idősek körében. Ez a tartási vagy életjáradéki szerződéseknél jóval nagyobb biztonságot nyújthat az eltartott, gondozott félnek. A tartásért ugyanis örökössé nevezi ki eltartóját, de az örökség – például egy ingatlan, vagy autó tulajdonjoga – csak az örökhagyó halálával száll át az eltartóra. A majdani örököst védve ugyanakkor nem terhelheti meg, vagy nem adhatja el az ingatlant, A közjegyzőnél készített öröklési szerződés egyfajta végrendelet, így a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző biztosan tudomást szerez az örökhagyó után maradt öröklési szerződésről.
Kevesen akarják bevonni az önkormányzatot
Polgármesterek többször panaszkodtak az utóbbi években arra, hogy a település több idős lakója jobb ellátást várna az önkormányzattól, de amikor szóba kerül, hogy ezért fizetnének-e többet, vagy kötnének-e eltartási vagy életjáradéki szerződést, amivel a házuk, lakásuk haláluk után a településre maradna, mereven elzárkóznak a lehetőségtől. Általános az a felfogás, hogy örökölni a gyerek joga.
Pedig az ötlet nem ördögtől való és a főváros több kerületében nagyon jól működik.
Kiragadott példaként az V. és a XIII. kerület tapasztalatait kértük be. Belváros-Lipótváros Önkormányzata például 23 idős személlyel kötött életjáradéki szerződést. Ezek aláírásával az ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerültek, a szerződő fél számára holtig tartó haszonélvezeti joggal. Hogy ez a módszer mennyire nem jár azonnali haszonnal, azt bizonyítja, hogy a 2006-ban született helyi rendelet alapján kötött szerződések révén eddig csak 2 lakás került a Belváros birtokába.
A XIII. kerületi önkormányzatnak jelenleg 12 ilyen szerződése van, de korábban a lakásért életjáradék program keretében 64 lakás tulajdonjoga került át a kerülethez. Az önkormányzat tájékoztatása szerint az idősek havi életjáradékban részesülnek, állják helyettük a közös költséget, a lakásbiztosítás díját és az esetlegesen felmerülő társasházi célbefizetéseket és segítik őket a felmerülő személyes problémáik kezelésében is.
A konstrukciót csak a két fővárosi kerülethez hasonló költségvetési háttérrel rendelkező önkormányzatoknál tartja működőképesnek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő lapunknak azt mondta, amíg a központi döntések miatt bizonytalan a települések pénzügyi helyzete, nem is lenne szabad ilyen havi kiadást jelentő terhet felvállalni.
