A Mol a magyarországi gázkitermelés évtizedek óta tartó csökkenése ellenére 2021-ben és 2022-ben tartotta az évi 1,4 milliárd köbméteres szintet, amit a jövőben akár növelne is – közölte lapunkkal az üllői, vibrátorozásnak is nevezett "szeizmikus mérést", illetve a monostorpályi gázkutatófúrást bemutató minapi sajtóúton Homonnay Ádám, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója. Jelenleg országszerte több száz termelő kútjuk üzemel.
A Mol jelenleg 11 magyarországi területen keres szénhidrogént. E tevékenység során nem csak a siker, de még az sem borítékolható, hogy inkább kőolaj vagy földgáz kerül a felszínre. Mindemellett azért tapasztalataink szerint e tekintetben minden helyszínen élnek egy fajta várakozással.
A Mol a napokban a Hajdú-Bihar vármegyei Komádi térségében két, a közeli Álmosdon pedig egy új gáztalálatot jelentett be. A három egység évi 44 millió köbméter, jó minőségű fűtőanyagot szolgáltat az országos hálózatba. Igaz, bár egyes olaj- és gázmezők akár évtizedekig is termelnek, az új telepek élettartama jellemzően 3-4 év. A cég 2019-ben indította el a kitermeléscsökkenés megállítását célzó, úgynevezett sekélygáz-programját. Ennek keretében a korábbiaknál korszerűbb kutatási módszerek révén, elvileg már lemerült területeken bukkannak további, kitermelhető készletekre.
A sekélygáz-elnevezés a fellelt nyersanyag viszonylag kis, másfél-két kilométeres mélységére utal. Eddigi 18 fúrásukból 16 bizonyult sikeresnek, ami kiemelkedően kedvező arány. Ezek harmada Békés – Mezőhegyes - térségében, harmada Kelet-Magyarországon – például a most bejelentett területeken -, harmada pedig az ország egyéb térségeiben, például a Dunántúlon valósult meg. Egy-egy kút megkutatása és lefúrása több mint egymilliárd forint, a kitermelés pedig siker esetén megawattóránként (MWh) körülbelül 5 euró. Homonnay Ádám szerint önmagában ezt az adatot a kitermelési kockázat, a költségek és az évi százmilliárdos nagyságrendű, normál és extra bányajáradék figyelembe vétele nélkül nem érdemes összevetni a – jelenleg 40-50 eurós – piaci árral. Mindazonáltal persze a gázkutatás így is megéri. Annál is inkább, mert – bár közleményük több tízezer háztartás ellátását említi – az igazgató kérdésünkre tisztázta:
az új kutakból piaci áron értékesítik a gázt.
A Molnak ugyanis csak az 1998 előtt megnyitott kutak gázát kell köbméterenként 30 forintos (MWh-nként 8 eurós) áron a lakosság számára eladnia. Kitermelésüknek ez jelenleg a 30-40 százalékát teszi ki. A fennmaradó hányadot ráadásul, bár piaci áron, de túlnyomórészt a Mol saját ipari üzemei vásárolják meg. Szénhidrogén-kutatásra - fenntartási költségekkel együtt - idén 45 milliárdot szánnak.
A Mol sajtóútján két különböző fázisú, ráadásul eltérő fűtőanyaggal kecsegtető kutatási helyszínt mutattak be. Üllőn jelenleg az általuk megbízott Acoustic Kft. a talajt „vibrátorozza”, vagyis néhány gépjárművel a rájuk szerelt, öt tonnás súllyal, másodpercenként 4-115 ütést mérnek a földre. A felszín alatti kőzetszerkezetről a környező 25 négyzetkilométeren kihelyezett 10 ezer érzékelő segítségével a visszaverődő jelek kielemzése révén nyernek képet – tudtuk meg Sebe Istvántól, a Mol geofizikusától. A terület egyébként 2-2,5 kilométer mélységben inkább olajjal kecsegtet, mert a kőzetszerkezet a november végén bemutatott vecsési, már termelő olajmezőhöz kapcsolódhat. Egyébként hamarosan Vecsésnél is új kutatókút fúrásába kezdenek. Amiként, ha azt a "három dimenziós szeizmikus mérések" alapján érdemesnek tartják, az üllői területen is hasonló következik – tudtuk meg Lux Marcelltől, a Mol Magyarország kutatási vezetőjétől. Az üllői munkálatok mezőgazdasági területen zajlanak. A jog szerint a telektulajdonosok – kártérítés és egyeztetés mellett – ezt kötelesek eltűrni.
A szintén hajdú-bihari Monostorpályin – ahol inkább gázra, semmint olajra számítanak – már előrébb tartanak. A sekélygáz-program 19. kútjaként ott az előkészítés legköltségesebb munkálata, a kutatófúrás zajlik. Az első tapasztalatok alapján a siker itt már szinte borítékolható. A kitermelés körülbelül az év végén indulhat meg. A berendezés a szintén Mol-csoportba tartozó Rotaryé. Ilyenből az országban egyszerre három üzemel. Monostorpályin 2-3 évig évente körülbelül 13 millió köbméter gáz kerülhet a felszínre. Gázt remélve Komádi térségében is fúrnak, de ott még nem biztos a siker.
Magyarország éves gázfogyasztása most mintegy 9 milliárd köbméter. Ebből a hazai kitermelés körülbelül másfélmilliárdot tesz ki. Utóbbi szintje a 70-es évekbeli 6 milliárd köbméterről folyamatosan csökken. A kormány tavaly júliusban hirdette meg a hazai kitermelés évi kétmilliárd köbméterre emelését. A Mol-adaton felüli, évi mintegy évi százmillió köbméter nagyobbik hányada az O&GD, illetve Magyar Horizont Energia Kft.-hez kötődik. Nyékpusztán ez utóbbi cég az állami MVM-mel közösen kutat gázt. Ezen a helyszínen „nem hagyományos” kőzetekben zajlik a kutatás és a termelés, ami általában rétegrepesztést igényel. Eme, vitatott eljárás alkalmazásáról a hazai kitermelők szemérmesen hallgatnak. Hasonló, „nem hagyományos” típusú mező a makói is, ahonnan úgy a kanadai Falcon TXM nevű leányvállalata, mint később az ExxonMobil és a Mol, a 2010 előtti, sikertelen kísérletek után, egyaránt levonult.
