oktatás;felsőoktatás;PSZ;egyetemek;Gosztonyi Gábor;pedagógusképzés;szaktanár;

Hiába jelentkeztek idén többen pedagógusképzésre, szaktanárból nem lesz elég

A PSZ alelnöke szerint sokan kész tényként kezelik a kormánykommunikáció állítását, miszerint a következő években soha nem látott béremelés lesz a pedagógusoknál, holott az erre szánt pénzeket az uniós támogatásoktól tették függővé.

Összesen 18 673-an jelentkeztek idén pedagógusképzésre, ami több mint hatezerrel nagyobb számú felvételizőt jelent, mint tavaly – derült ki a felvi.hu friss felsőoktatási felvételi adataiból. Emelkedett azoknak a száma is, akik első helyen jelöltek meg valamilyen pedagógiai szakot, ők most 14 234-en vannak, míg tavaly 8678-an voltak. Összességében mindez jelentős javulást jelent az elmúlt évek negatív tendenciájához képest: a legkevesebben 2020-ban jelentkeztek, 11,1 ezren, ami 36 százalékos visszaesést jelentett a 2019-es 17,4 ezerhez képest.

A pedagógusképzésen belül idén a legtöbb jelentkezőt

az óvodapedagógus képzés vonzotta, ide 4667-en adták be a jelentkezésüket. 

Ezt követi a gyógypedagógia alapszak 4502 jelentkezővel, a harmadik helyen pedig az osztatlan tanári képzés áll 3357 jelentkezővel.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor lapunknak azt mondta, örömtelinek tartja, hogy népszerűbb lett a pedagógusképzés, különösen az óvodapedagógus és a gyógypedagógiai képzés a fiatalok körében, hiszen ezeken a területeken is nagy hiány van képzett szakemberekből. Ugyanakkor véleménye szerint az ötéves osztatlan tanári képzésekre (itt képzik elsősorban a közismereti, vagyis például magyart, történelmet, matematikát, biológiát, kémiát, fizikát, idegen nyelvet oktató tanárokat) jelentkezők száma továbbra is alacsony. Különösen a reál tantárgyak iránt érdeklődnek kevesen,

például az ELTE Tanárképző Központba ötéves fizika-matek tanári szakra 34, biológia-fizika szakra három, fizika-kémia szakra pedig mindössze egy fő jelentkezett.

A jelentkezők közül pedig nem vesznek fel mindenkit, így Gosztonyi Gábor szerint a fontosabb kérdés az lesz,

idén szeptemberben mennyien kezdik majd meg tanulmányaikat a pedagógusképzésben - és később mennyien fejezik be azt, hiszen ezen a képzési területen nagy a lemorzsolódás. 

Ráadásul számolni kell azzal is, hogy pedagógus diplomával nem mindenki ezen a területen helyezkedik el.

A PSZ alelnöke azt is hozzátette, elképzelhető, hogy sokan kész tényként kezelik a kormánykommunikáció állítását,

miszerint a következő években soha nem látott béremelés lesz a pedagógusoknál, holott az erre szánt pénzeket az uniós támogatásoktól tették függővé. 

Gosztonyi Gábor tart attól is, hogy az oktatást érintő új jogszabálytervezetek több jelentkezőt végül elbizonytalaníthatnak. A kormány ugyanis az egyetemi felvételi időszak lezárása után tette közzé például a pedagógusok új teljesítményértékelő rendszeréről szóló koncepciót, ahogy annak az új státusztörvénynek a tervezetét is, amellyel megfosztanák a pedagógusokat közalkalmazotti jogviszonyuktól.

Nemcsak a pedagógusképzésbe, hanem általában az egyetemre jelentkezők száma is emelkedett idén: 126,4 ezren adtak be érvényes jelentkezést, míg tavaly csak 99,2 ezren. A legnépszerűbb képzési területeknek a gazdaságtudományok (36 313 jelentkező), a bölcsészettudományok (21 486 jelentkező) és a műszaki képzések (19 179 jelentkező) bizonyultak. A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett (31 781 jelentkező), a második helyen a Debreceni Egyetem (19 676 jelentkező), a harmadikon a Szegedi Tudományegyetem (17 876 jelentkező) végzett.

A felsőoktatás iránt megnövekedett érdeklődés mögött állhat az is, hogy a kormány eltörölte a minimumponthatárokat, a felvételihez már nem kell kötelezően emelt szintű érettségi, valamint a diplomaszerzéshez sincs feltétlenül szükség nyelvvizsgára.